Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 8. szám - Hazai irodalom
278 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE egyenes folytatása, a kuruc harcok folyamán pedig Lőcse elfoglalása a császáriak által 1710-ben jelentős esemény volt, s ebben a világszép asszonynak, Korponay Jánosné garamszegi Géczy Juliannának is része volt a közhiedelem szerint. Hogy valóban volt-e és mekkora része, erre a kérdésre törekszik világot deríteni kis tanulmányában Förster Rezső. Nyomós adatok a mellett szólanak, hogy igenis, fontos szerepe volt Korponaynénak a város átadásában : jó barátságban volt az ostromló sereget vezető Löffelholtz császári generális feleségével; szeretője volt báró Andrássy Istvánnak, a kuruc vár- parancsnoknak, ki a szép asszony befolyása alatt már korábban az átadásra igyekezett hangolni a fejedelemhez hü polgárokat. Andrássy később sajátkezű levélben sürgette a kamarai igazgatónál Korponay birtokainak a visszaadását; gróf Bercsényi Miklós szerint „Lőcsét nem az ellenség ereje, hanem az ő (Andrássy) istentelen hitetlensége vesztette el“ ; a fejedelem úgy adja elő emlékiratában Lőcse elfoglalását, hogy Löffeiholtzné rávette Korponaynét, hogy beszélje rá kedvesét, Andrássyt, a város átadására ; Löffelholtz jelentésében a haditanácshoz meglepetésszerű bevonulásról van szó ; gróf Illésházy Miklós, udvari kancellár, Korponayné folyamodványára, melyben férje elkobzott birtokainak a visszaadását kérte, azt válaszolta, hogy új donációban „Kglmed dicséretes cselekedetét szükség feltenni“, „valóban jól szolgála magának Lőcse városának feladásával“. S mégis a lőcsei fehér asszony nem látta hasznát az árulásnak, alig öt évvel rá szörnyű véget ért, átvette a Lengyelországba menekült kurucok leveleit továbbítás végett, erről jelentést tett Pálfy János nádornak, ez elfogatta őt, mivel atyját nem akarta elárulni, kínpadra vonatta és lefejeztette. Förster Rezső a szepesi magyarság és a magyarországi szepesiek hetilapjának, a „Szepesi Híradó“-nak budapesti szerkesztője s lapjában az elszakított Szepesség magyar kultúrkapcsolatainak buzgó ápolója, ami a mai helyzetben magyar oldalról eléggé meg nem becsülhető érdek. Ez a tanulmánya is érdekes fejezet a szepesi magyar történelemből. Budapest. Dr. Loisch János. Dr. Xagv Sándor : A vallásos nevelés és oktatás a debreceni kollégiumban. Debrecen, 1933. (Theologiai Tanulmányok, 26. sz.) 103. 1. Ára 4 P. A debreceni kollégium hűséges „öreg diákja“ alapos forráskutatások után, szorgalmas munkával részletes képet rajzol az intézet régi életéről. A tanárok és diákok személyes kötelezettségei és jogai, az eszmény és a lehetőségek a nevelés terén e műben szilárd vonalú ábrázolásban jelennek meg. S ez egyik legfőbb értéke a munkának. A tanári kar jegyzőkönyveinek a szemével látja az elért eredményeket, tehát aprólékos hibákat is észrevesz. Azonban éppen ezért szemlélete kissé egyoldalúvá lesz. Mert idézi ugyan Bessenyei Györgynek
