Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 1. szám - p. j.: Gondolatok a tanítóképzés reformjához
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 19 Az ilyen tanoncoskodó tanítóképzés azonban már az 1800-as években sem elégítette ki a zürichieket. Pestalozzi hatása alatt 1806-ban állami támogatással tanítóképző-intézet létesül, ez azonban már állásban levő tanítók ismereteinek bővítését, eljárásuk javítását tűzte ki célul, tehát tanítói továbbképző-intézet volt. Kurzusokat rendezett, egy-egy kurzus egy hónapig tartott 30 résztvevővel. Később ez az intézet mintatanítók képzésére törekedett, akik aztán körzetük tanítóit megtanítanák a tanítás mesterfogásaira. Az intézmény azonban nem bizonyult célravezetőnek, a rövid, egyhavi tanfolyam a hézagos ismeretek kiegészítésére, módszeres eljárás elsajátítására nem volt elegendő. Zürich kanton tanítóképzésének az 1831-ben hozott kantonális törvény veti meg alapját. E törvény behozza a kétévfolyamú tanító- képzést. Az első évfolyam vallástant, német nyelvet, számtant, mértani, éneket, nemzeti történetet, természettudományt tanít, a második évfolyamon történik a pedagógiai elméleti és gyakorlati kiképzés. Az előképzettséget, a felvétel feltételét nem írja elő a törvény, nyilván megelégedtek az írás, olvasás, számolás bizonyos készségével. Az első tanítóképző-intézet e törvény alapján Küssnachtban uyílt meg. 1831-től sokszor ment át a zürichi tanítóképzés szervezeti változáson. A reformálások célja az újabb időben az volt, hogy a tanítóképző olyanféle általános műveltséget adjon, mint a középiskola, de adja egyszersmind a tanítói hivatás betöltéséhez szükséges elméleti és gyakorlati pedagógiai jártasságot és lelki felkészültséget is. Ez elv érvényesítése következményeképp az évfolyamszámok nőttek, az előképzettség mértéke is megállapíttatott. Egy évszázados fejlődés eredménye a négyévfolyamú, a középiskola alsó tagozatára épített tanítóképző-intézet, az ú. n. szeminárium. A szeminárium mellett azonban 1907-től a tanítóképzés egy új rendje is fennáll. Középiskolai érettségi bizonyítvány alapján a tanítóképző pedagógiai és művészeti tárgyaiból teendő kiegészítő vizsgálattal is megszerezhető a tanítói oklevél. A kiegészítő vizsgálatra azonban csak olyan középiskolát végzettek jelentkezhetnek, akik a zürichi egyetem e célból rendezett két szemeszteres pedagógiai kurzusán résztvesznek. A zürichi tanítóképzés tehát kétféle : 1. szemináriumszerű, 2. érettségi bizonyítvány alapján főiskolai. A tanítóképző-intézeteket az állam tartja fenn, azonban a református egyház is — nem lévén az állami tanítóképzésnek az egyházzal szemben jobb esetben közömbös érzületével megelégedve — Unterstrassban saját tanítóképző-intézetet alapított, amely alkalmazkodik ugyan az állami tantervhez, vizsgálati szabályzathoz, de az egyház állami hozzájárulás nélkül tartja fenn. A tanítóképzés négyévfolyamú, intézeti bennlakással egybekötött, tehát szemináriumszerű rendje ellen már a múlt században is igen sok kifogás hangzott el. Nem adhatta ugyanis e szeminárium 2*
