Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 6. szám - Budaker Károly: A leánygimnáziumi német nyelvoktatás néhány problémája
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 205 ságát, az órák számát kedvezően módosítják. Addig minden kísérletezés csak toldozás-foldozás marad. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy sokszor tankönyveink szerzői, írói sem törődnek azzal, hogy a német irodalomból mennyit lehet magyar anyanyelvű növendékekkel heti 2 óra mellett lelki- ismeretesen és gyümölcsözően átvenni. Különösen Goethe életét tárgyalják túlságosan részletesen, hosszadalmasam Nagy hiba az is, hogy német irodalomtörténeti könyveink írói stílusukban gyakran nincsenek tekintettel azokra a nehézségekre, amelyeket a német nyelvnek a pontos megértése a magyar anyanyelvű növendékeknek okoz. Egyes irodalomtörténeti olvasókönyvek szerzői az irodalom- történeti képek túlnyomó nagy részét kiváló német irodalomtörténetírók ama műveiből merítik, amelyeket szerzőik részben a németországi művelt nagyközönség, részben szakemberek számára írtak. Aki ismeri a középiskolai német nyelvtanításnak minden mozzanatát, tudja, hogy e részek teljes megértéséhez és elsajátításához olyan nyelvbeli készség kell, amelyet a középiskolában megszerezni nem lehet, de nem is kell. Különben annak a tudományos szövegnek, amely a német művelt nagyközönségnek és szakembereknek szól, magyar középiskolai tanulóknak szánt könyvekben nincsen helye, hisz természetes, hogy a magyar középiskolai tanuló, miközben átkínlódik rajta, szépségéből, igazságainak a varázsából semmit sem érez meg. Még néhány gondolatot kell felvetnem a német érettségi vizsgálattal kapcsolatban. 1920-ban kezdett pályámon eddig kilencszer érettségiztettem a német nyelvből s így bő alkalmam nyílt, hogy a német érettségi vizsgálatra vonatkozó Utasításokból folyó ferdesége- ket és ezek következményeit megfigyelhessem. Mindenekelőtt meg kell állapítani : áldatlan állapot, hogy a német nyelvből csak írásbeli érettségi vizsgálat van a leánygimnáziumban s a növendék dolgozatával szerzett jegyét érettségi jegyül kapja. Tudjuk, hogy különösen a leányok érettségi dolgozatukban valóságos tudásuknál általában kisebb eredményt mutatnak fel, ezért aztán különösen német érettségi dolgozatukkal igen sokszor rosszabb jegyet érdemelnek ki, mint osztálybizonyítványukban s az előbbi osztályokban kaptak. S hacsak nem írtak elégtelen dolgozatot, nincs meg a lehetőségük, hogy javítsanak és így a német nyelvből kapott osztályzatuk igen gyakran elrontja érettségi bizonyítványukat. Az a körülmény aztán a növendékei igyekezetét és tudását ismerő és az igazságot kereső tanár lelkében igen sok marcangoló izgalmat idéz elő, a már érettségizett és még érettségi előtt álló növendékeket pedig eltölti keserűséggel, sőt gyűlölettel a német nyelv ellen. Eddig a leánygimnáziumban érettségiző növendékek a német írásbelin német irodalmi tételnek német nyelven való szabad kidolgozása és irodalmi értékű magyar szövegnek németre való fordítása között választhattak. A német irodalmi tételnek német nyelven
