Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 4. szám - Rácz Lajos: Régi magyar kapcsolatok Angolországban
102 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE kozatait olvastam, — önkéntelenül fölvetettem azt a kérdést : hol, mikor és hogyan ismerkedett meg ez a nagyeszű, jeles képzettségű, széles látókörű tanár és tudós Comeniusszal? a Comenius pedagógiai eszméivel és törekvéseivel? E gondolatnak annyival is inkább föl kellett lelkemben merülnie, mert Zoványi, aki egy eléggé terjedelmes munkát szentel a Tolnai reformeszméi, újításai, küzdelmei ismertetésének (Puritánus mozgalmak a magyar református egyházban. 1911. 375. 1.), s ebben a Tolnai és Comenius együttműködéséről is megemlékezik, egy szót sem ejt arról, hol, hogyan és mikor jutott el Tolnai a Comenius pedagógiájának ismeretére és lett eszméinek lelkes hívévé, apostolává? Tolnainak a Comenius pedagógiájával való megismerkedését okvetlenül Hollandiában és Angolországban végzett tanulmányai idejére kell tennünk. E két ország közül is kiváltképpen Angolországot vehetjük, mint olyat célba, hol Tolnai a Comenius eszméinek, műveinek közelébe juthatott, és pedig azért, mert Angolország az 1634—1638. években már mélyebben bekapcsolódott a Comenius eszméibe és törekvéseibe, mint Hollandia az 1631—1634. években. Míg Hollandia a jelzett években semmi közelebbi kapcsolatot nem mutat Comeniusszal és az ő eszméivel, s így alig nyújthatott az ott élő, tanulmányozó magyar diáknak lehetőséget arra, hogy azokkal megismerkedjék, — Angolországban már 1631-ben megjelenik a Janim első, Anchoran-féle átdolgozása, 1632-ben megindul Comenius- nak Hartlib Sámuellel való levelezése, melynek folyamán Comenius, angol protektora és barátja kérésére, 1636-ban megküldi ennek tervezett panszofiai művének egy tüzetes vázlatát, valamint a Didactica Magna tartalomjegyzékét. Hartlib a következő évben Comenius tudta nélkül, Oxfordban közrebocsátotta az előbbi munkát Conatuum Comenianorum Praeludia cím alatt, mely aztán 1639—ben Comenius hozzájárulásával, Pansophiae Prodromus cím alatt látott napvilágot. Mindakét kiadás lelkes fogadtatásra talált s egész Európa hevült a panszofia és a jobb didaktika megvalósításáért. Ebben a szellemi atmoszférában, mely 1636-ban Angolországban a Comenius eszméi és törekvései iránt megnyilatkozott, nem oly csodálatos, ha Tolnai, ez a reformeszmék iránt fogékony, a modern filozófia és pedagógia eszméit mohó lélekkel megragadó ifjú is figyelmessé lett a nagyhírű pedagógus filozófiai és pedagógiai eszméi iránt. De vájjon csak úgy magától bukkant-e azokra ? csak magoktól kerültek-e Comenius művei és eszméi az útjába? vagy talán volt Angolországban valaki, egy kiváló pedagógus vagy kultúrfilozófus, aki a Tolnai figyelmét ezekre ráirányította? Ma már abban a helyzetben vagyunk, hogy erre az utóbbi kérdésre igennel tudunk válaszolni s rá tudunk Tolnai azon nagyhírű angol barátaira mutatni, akiknek révén ő a Comenius eszméivel megismerkedett. Az első útbaigazítással erre nézve maga Comenius szolgál. Késő aggkorában írt önéletrajzai művében, a Continuatio Admonilionis-
