Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 4. szám - Rácz Lajos: Régi magyar kapcsolatok Angolországban
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 103 ban1, e művének a pataki életére és működésére vonatkozó részében, mikor elbeszéli Sárospatakra történt meghivatását, Rákóczy Zsig- mond hercegnek ezirányban hozzá írt levelét, hozzáfűzi : „Mellékelve volt hozzá Tolnai Jánosnak (aki Hartlibiusnak Angliában sok éven át barátja volt, most pedig a híres pataki iskola rektora) levele“ (99. §). Ki volt ez a Hartlib, aki, mint láttuk, 1632-től fogva Come- niusszal levelezésben állott s az ő Praéludiáit nyilvánosság elé bocsátotta? Hartlib Sámuel 1598-ban Németországban német apától és előkelő angol anyától született, Königsbergben s talán Cambridge-ben tanult, 1628 körül Angolországba költözött és ott sok irányú tevékenységet fejtett ki, kivált a nevelésügy, a tudományok előbbvitele érdekében buzgólkodott, egy ideig egy nemesi nevelőintézet igazgatója is volt. Kora számos kitűnő és nagytekintélyű férfiával (mint pl. Hobbes, R. Boyle, Oldenburg, Hevelius, Gassendi) levelezésben állott, buzdította, lelkesítette a tudósokat, elősegítette műveik kiadását, pártját fogta a száműzötteknek és a szegény diákoknak. Comenius reformeszméit lelkesen igyekezett Angolországban terjeszteni és magának a nagy pedagógusnak itt működési teret biztosítani (1641). Milton neki ajánlotta, mint barátjának, a nevelésről írt könyvét (1644), Cromwell is fontos megbízatásokra használta fel. Meghalt 1662-ben. Fáradhatatlan író, tiszteletreméltó jellemű férfiú volt, akit legkitűnőbb kortársai nagyrabecsültek. Nagy tekintélyét és befolyását mutatja, hogy mikor Comenius, a Hartlib hívására, 1641 szeptember havában Londonba érkezett, itt kitűnt, hogy Hartlib a parlament megbízásából (hol számos barátja ült), hívta meg őt, hogy itt panszofiai tervezetét részletesen kidolgozza. A Hartlib baráti köréhez tartozott Hübner Joachim, a panszofia lelkes híve, akinek jelentős része volt a Praeludia közrebocsátásában, akihez Comenius 1638-ban elküldte a Didactica Magna egy másolatát, hogy arról véleményét (mely nem mindenben volt kedvező) meghallgassa. Hübner vitte meg, midőn Comeniust 1642 június havában Londonból Párisba hívták, ide ennek válaszát, de Richelietit már halva találta s így a meghívásból semmi sem lett. íme, ez volt az a Hartlib, akivel Tolnai, „sok éven át“, vagyis angliai tartózkodása alatt, 1634-től 1638-ig jó barátságban állott. Most már értjük : hol és hogyan nyílt Tolnainak módja a Comenius nevelési eszméivel, didaktikai reformjaival megismerkedni és lassanként azok lelkes apostolává válni ! Hartlib mellett, a Hartlib szárnyai alatt szívta ő magába a Comenius eszméit, a Comenius tiszteletét s vált abban is a Hartlib követőjévé, hogy miként ez a parlamenttel Angolországba, ő Lórántfy Zsuzsánnával és Rákóczy Zsigmonddal Magyarországba hivatta a nagy morva pedagógust, hogy itt az ok1 Megjelent az Archiv pro hadani o zivotc a spisech F. A. Komenskéna III. évfolyamában.
