Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 2-3. szám - Horváth Károly: A földrajztanítás segédeszközei
74 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE Ha pedig a felszínképek domborzatát csak némileg is arányosan akarjuk kifejezni, akkor meg olyan nagy földgömböt kellene tervezni, amelyet meg kezelni volna kényelmetlen. Kogutovicz Károly dr. a magyar Katonai Földrajzi Intézettel karöltve (Kókai Lajos kiadásában Bpest.) olyan domborművű földgömböket tervezett és szerkesztett, amelyek már a jelenlegi politikai határokat is feltüntetik. Majd elválik, hogy a gyakorlatban beválik-e mint tömeges szemléltető eszközét, i. ha csak 1—2 padnak mutatjuk, akkor föltétlenül használható. De ha az egész osztály elé állítjuk őket, akkor a földgömb- térképekre még jobban áll, mint a falitérképekre, hogy az osztálynak nem minden padjából, nem minden helyéről szemlélhetők egyformán jól, sőt a görbe felület miatt még kevésbbé alkalmasak tömeges szemléltetésre, mint a falitérképek. Akadnak kiváló geográfusok, pl. a német Geistbeck, akinek középiskolás földrajzi könyvei ötvennél több kiadást értek, elismert tanár, tudós, módszeres pedagógus és iskolafelügyelő volt s azt mondotta, hogy mindazt, amit a domborművek, földgömbök és falitérképek, valamint a többi szemléltető földrajzi kép segítségével földrajzi előismeretek címén közlünk, a kirándulások segélyével is megadhatjuk. A helyesen vezetett kirándulásokon tudunk annyi ismeretet közölni a tanulókkal, hogy azok az ismert természeti alakulatokból, jelenségekből mindig következtethetnek a kevésbbé ismertekre. A kirándulásokat mindig a tantervhez alkalmazkodva rendezzük, vagy a lakóhely környékére, vagy az ország távolabb eső, de természetileg, földrajzilag érdekes és szép vidékére. Főleg nagy városokban fontosak ezek a kirándulások, mivel a városi gyermek sok dologról egyáltalában nem tud fogalmat alkotni magának megfelelő természetismeret, földrajzi meglátás hiányában. Salzmann, a kiváló német pedagógus, a munkaiskola legelső munkásainak egyike így ír erről a kérdésről : „Nem tudom megérteni, miként lehetséges az, hogy a tanulók a földrajzban valamit is el tudnak képzelni megfelelő szemlélet, utazás, kirándulás nélkül. Ha a gyermek olyan helyen nevelkedett, ahol csak egy domb vagy patak volt és lakóhelyétől nem volt messzebb 5—6 kilométernél, Berlin, Párizs, London városáról, a Duna, Bajna, Missziszippi folyókról stb. csupa hamis képet alkot magának, mivel mindig csak a faluja, városa határában látott patak és domb képe lebeg előtte.“ Helyes fogalmakat alkotni és ennek alapján jól következtetni csakis a kirándulások módszeres kivitelével sikerül. A tankönyv is csak segédeszköz, hasznát azonban Lampe szerint csak akkor veszik a tanulók, ha nem csupán földrajzi fogalmak vannak fölhalmozva, hanem rövid földrajzi leírásokat is találunk benne Nansen, Sven Hédin, Richthofen, nálunk Lóczy Lajos, Cholnoky Jenő, Almássy György stb. műveiből. Már vannak is nálunk ilyen tankönyvek. Még több az olvasmány a német tankönyvekben (pl. Seydlitz-nek az előkészítő osztály részére írt könyve). Az angolok már nem is tankönyvet, hanem földrajzi olvasókönyvet adnak tanít
