Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 2-3. szám - Hoffer András: Gondolatok a gimnáziumi természetrajz- és vegytantanítás reformjához
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 59 gimnáziumi tanterv egyik legnagyobb fogyatékossága, hogy ne mondjam szégyenfoltja az, hogy benne a vegytan még nem külön, önálló tantárgy. Ezen minél előbb segíteni kell ! Ami a természetrajzi tantárgyak közül a növénytant és állattant illeti, ezeket a gimnáziumokban nagyjából ott és úgy tanítjuk, ahol és ahogyan kell. Az „ásványtan“ azonban olyan ásatag bélyegekkel beteg, amilyeneket más középiskolai tárgy alig mutathat még föl. Ez a tantárgy a 40—50 évvel ezelőtti állapotában van. Ameny- nyire lehet, részletesen foglalkozik az ásványokkal, átfut a kőzeteken és amilyen röviden csak tud, végez a földtannal, annak második nagy felét, a történeti részt, csak apróbetűs olvasmánynak hagyva. Olyanféle dolog ez, mintha az írás-olvasásból nem jutnánk tovább a betűk megismerésénél. Ma már kétségtelen, hogy ebben a tárgykörben a Föld élete és élettörténete a legfontosabb. Természetesen nagyon fontosak azok a téglatömbök, a kőzetek is, amelyekből a Föld felépül, de jelentőségre csak az életjelenségek után következnek a kőzeteket alkotó ásványokkal együtt. Mint ahogy az írás-olvasásban is legfontosabb a gondolatközlés maga s csak segédeszközök az írott szavak és betűk. Elképzelésem szerint a „földtan“ nevű új középiskolai tantárgy felsőbb fokon röviden rekapitulálná az alsóbb osztályokban megismert ásványokat, ezeket kiegészítené még néhány gyakorlati szempontból fontos fajjal, minél rövidebben megismertetné a legfontosabb kőzetalkotó ásványokat (8—10-et), a legfontosabb kőzeteket s több mint féléven át (legkésőbb január 1-től) egyenlő mértékben foglalkoznék a földtannak mindkét — általános és történeti — részével. És most lássuk röviden, hogyan képzelem el ezeknek a tárgyaknak a reformált gimnáziumi tantervbe való méltó beillesztését ? Az I. és II. o.-ban meghagynám a kis természetrajzot, de (idő a 2 órából telik még) az I. osztályos anyagba, annak teljessége végett, felvenném még a legfontosabb ásványok (ércek) és kőzetek megismertetését is. Ezekre egyébként az u. a. osztálybeli földrajzi anyag : Magyarország megértetéséhez is szükség van. A II. o. kis természetrajzába pedig elemi földtant illesztenék be. Európa és Ázsia nagy hegyrendszereinek, általában geológiai kialakulásának, megértése végett is szükség volna erre. Amint fizika-mathematika szakos kollégáimtól tudom, de a IV.-ben az ásványok és a vegytan fizikai vonatkozásaival kapcsolatosan arról személyesen is számtalanszor meggyőződtem, a III. o.-ban az elemi fizikát igen jó eredménnyel tanítjuk. Ezt követné, az intellektuális fokozatban is a legjobb helyen, a IV.-ben az elemi vegytan. Ebben a kísérleti rész és a gyakorlati vonatkozások dominálnának. Ezzel a természettudományok részéről eleget tennénk két fontos elvnek : 1. hogy ezeket a tudományokat egy alacsonyabb és —- amint következik — egy magasabb fokon tanítanánk, 2. hogy azok, akik a gimnáziumot a IV. osztályból elhagyják, a természettudományok mindenikéből olyan alapot kapnának, amelyre további tanulmányaik-
