Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 10. szám - Megjegyzések
344 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE önérzetünket, protestáns öntudatunkat emelték volna. Pintér mindig megmondja az írók vallását s családi körülményeit is feltárja ; így végre tisztán látjuk, fontosságának megfelelően, miért tért pl. át Balassa, Mikes, Bessenyei stb. A legnagyobb propaganda nekünk, protestánsoknak, ha megmondják, ki milyen vallású : akkor u. i. látjuk, mennyi értékünk volt hajdan s van ma is, számarányunkat mennyivel felülmúljuk kultúrális értékeinkkel. S most röviden néhány szót a kötetekről egyenként: Az I. (770 1.) a középkor tárgyalása. Beosztása századonként (XI—XVI. sz. első harmada) : „gépies határj dőlésnek látszik“ ez, maga is bevallja, de előnye, hogy „egységet és változatlanságot ad a kereteknek“. Érdekes itt és teljes a XVI. századbeli nyelvemlékek hosszú sorozata és jellemzése abc-rendben. Közérdekű irodalom címen tárgyalja itt és a többi kötetekben is a vallási és egyházi szónokokat, hitvitázó irodalmat, a történetírást, irodalomtörténetet, nyelvújítási mozgalmakat, végül a politikai irodalmat. A II. (575 1.) a XVI. század protestáns korszakával foglalkozik s igen megnyugtató módon tárgyal. Külön szól az evangélikus, református és unitárius hitvitázókról, a protestáns vallásos ének- költészet szerzőiről, oktató költészet és bibliai históriák is gazdag anyaggal szerepelnek. E fejezetek összeállításának betűrendje nagyban hozzájárúl, hogy mintegy lexikonszerűen is lehessen a művet adatkeresésre használni. A III. (636 1.) a XVII. századdal foglalkozik. Itt egész tanulmány a protestáns vallási irodalmat és egyházi szónoklatot tárgyaló fejezet. A IV. (956 1.) mammutterjedelme is mutatja a kimerítő kidolgozást. A XVIII. századról van benne szó. A bevezetésben világos képet rajzol a történelmi helyzetről és itt is kiemeljük a protestánsok vallásgyakorlásáról szóló részek objektivitását. A hírlapok és folyóiratok jegyzéke, a drámairodalom bőséges tárgyalása (57 1.) emelendő belőle ki. Aki most még magyar irodalomtörténeti kutatáshoz fog, erős és értékes alapot talál Pintérnél. Nagy reménységgel és örömmel várjuk a hatalmas munka folytatását és befejezését hozó toyábbi köteteket. Minden magyar szaktanárnak és irodalommal foglalkozónak melegen ajánljuk a mű megszerzését, olvasását. Budapest. Böhm Dezső. MEGJEGYZÉSEK. Az iskola világából. A Pesti Hírlap október 30-iki számában Maróthy Jenő tanár, a jeles evangélikus író, elmélkedik ily címen a sok tantervi reformról, nemcsak újságírói szellemésséggel, hanem tanári hozzáértéssel is. Megállapítja, hogy a tanulóifjúság a sok idegen nyelv tanulása folytán nem tud már magyarul. A modern és klasszikus nyelvek táborának küzdelmét vázolja,
