Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 10. szám - Illyés Endre: A diákszerelem vallásos és erkölcsi elemei
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 317 hogy közeledhessen felé s előre eltervezi a találkozás lehetőségeit, lefolyását, izgalommal várja beteljesedését. ,,A próbabálon megvolt a mód, hogy a távolról imádott, ismeretlenül rajongással körülvett „nagy“ leányt is felkérhessük egy-egy táncra.“18 Ismeretség után is megmarad a távolság. Semminek érzi magát a leánnyal szemben az ifjú, teljesen elfogódott, szótalan, vagy sokszor csak értelmetlenségeket dadog, csupán szemének néma hódolata, búcsúra nyújtott kezének remegése, egész lényének nyugatalansága árulja el indulatait. Felix Dahn életének 14 éves korában pillantja meg először azt a 13 éves leányt, aki a szomszédságban lakik. Rögtön megváltozik. Minden csendes hódolata ő felé irányul, az ő ,,Didosa“-ja felé. Minden nap úgy irányítja lépteit, hogy hét év alatt 2772-szer üdvözölhette. De az egész idő alatt alig merészeli megszólítani. Egyáltalán csak néhány szót váltottak. Csak néhány rózsát adott ajándékba. De lelkében a leány az istennő, az egész világ kinyilatkoztatása. Otthon formális Didosa-kultuszra rendezkedik be ; sok költemény születik. S ez a sokáig tartó ideális sóvárgás megóvja az alacsonyabb szórakozásba való elmerüléstől. „Nem volt ez szenvedély — 14 évvel! — később sem fejlődött valódi szerelemmé, hiszen akkor a történet más fordulatot vett volna, „történet“ lett volna belőle ; de éppen semmi más nem lett belőle, mint sok-sok ezer vers és — valóban a legértékesebb — részemre a tisztesség varázsköpenye... Didosát semmi kívánság nem kívánta. Mint valami égi királynő, aki magasan lebeg felettünk, fénylő óriás felhő tetején ; akinek testi szépségei után minden vágy bűnös aljasság volna, úgy lebegett ez a sugárzóan szép, néma szentkép életem egész folyása felett.“13 14 — Megindul a nóta- gyiijtés, mint a vallomás közvetett kifejezése, a versírás, egyelőre az asztalfiók számára, majd mint hódolati ajándék, néha egész kötet formájában jut az imádott lény kezeihez. A művészi hajlandóság testet öltött darabjai (zenedarab, kép, faragvány), mind a felélesztett, megihletett lélek felajánlott áldozataiként kerülnek az „ő“ oltárára. Ő lesz a védőangyal, a patrona, az élet királynője... Felfakad előbb a szégyenérzés, ha „ő“ előtte kedvezőtlen színben tűnhetett fel. Észreveszi a diák cipőjének, ruhájának hiányos voltát, származásának alacsony voltát, rossz megszokásait, züllött élete megvetésre méltó voltát, rossz bizonyítványának hátrányait és nagy akar lenni, méltó őhozzá. Meg akarja mutatni: kicsoda ö. Hozzáfog tanulni s a negyedikben még alig elégséges T. E. ötödikben félévkor majdnem jeles rangú, év végén pedig szín jeles lesz, hogy a Szászvárosról jött új leány, Sch. E. előtt imponáló személy lehessen. (J. L. közlése.) Komlóssy István élete a Bea látása után „megtelt valami csodálatos tartalommal, amely állandó kábultságban tartotta... Képzelete annyira felfokozódott, hogyha énekórán szép, erős hangja felemelkedett és vezetni kezdte a kórust, vagy ha az 13 Makra—Mohr : Iglói diákalbum. 147. 1. 14 Spranger i. in. 96. 1.
