Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 1. szám - B. Szűcs Ferenc: A középiskolai énektanítás ügye, az újabb szaktanárképzéssel kapcsolatban
26 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE végzése után középiskolai ének- és zenetanári, 8 félév végeztével pedig tanítóképzőintézeti zenetanári vizsgálatra bocsátható a jelölt. Örömmel vettünk tudomást ezen új létesitményekről. Az elemi iskolai énektanítói tanfolyam egészen új s az énektanítás terén komoly haladást ígérő intézmény ; azonban ezidőszerint csak székes- fővárosi vonatkozásban van nagyobb jelentősége, mivel ma még csak ott vannak rendszeres énekszaktanítói állások. Az újabb, nyolc féléves tanítóképzőintézeti zenetanári tanszak, a képezdei zenetanárok eddigi képzésének szintjéhez mérten, nem jelent ugyan emelkedést, tagadhatatlan előnye azonban, hogy az 1908—124,687., illetve az 1922—-23,223. vkm. rendelettel megállapított, nagyon is körülményes képzési és képesítési mód egységesebbé s egyszerűbbé lett általa, továbbá a zenei és didaktikai képzés párhuzamos beállításával, az előbbi öt esztendős főiskolai tanulmányi idő négy évre tömörült össze. Mindennél nagyobb s az iskolai énektanítás terén szinte korszak- alkotó jelentőségű alkotás a hat féléves középiskolai ének-zenetanár- képző tanszak létesítése. 1909-, illetve 1911-től 1928-ig a Zeneművészeti Főiskolával kapcsolatosan működő középiskolai énektanítói tanfolyam képesített a középiskolák számára szaktanárokat. Ezen tanfolyam a rövid, hat-hét hónapra terjedő képzési idő alatt természetszerűleg nem nyújthatott annyit, hogy a középiskolák ének- vagy éppen zene- tanításának komoly és céltudatos előrehaladását biztosíthatta volna. Mégis sokat jelentett s kezdetben — mint hézagpótló intézménynek — megvolt a létjogosultsága. De már néhány esztendő tapasztalata arról győzte meg a tanfolyam vezetőségét, hogy a legminimálisabb ismereteket nyújtó, sőt sok vonatkozásban hiányosnak mondható képzés mellett csak azokból lettek érdemes munkásai az énektanítás ügyének, akik alapos zenei és pedagógiai rátermettségükön felül, a komoly továbbképzést is célul tűzték ki. Rövidesen felmerült tehát a tanfolyam kibővítésének, illetve egy több évfolyamos középiskolai énektanárképző tanszak létesítésének gondolata. Azonban a háború s az utána következő esztendők nem nyújtottak alkalmat a megvalósításra. Az elmúlt decennium második felében jutott a kérdés ismét előtérbe ; de még esztendők teltek el, amikor végre a közoktatásügyi kormányzat, a fenti rendelet kiadásával, a megvalósulás stádiumába juttatta az ügyet. Nobilisabb elintézést a legnagyobb optimisták sem remélhettek ; azonban az is tény, hogy már nem lehetett elodázni a dolgot. Sürgették a megoldást nem csupán az ügyért lelkesedő, vagy éppen érdekeltséggel bíró faktorok, hanem sürgette maga a háborús romokból kibontakozó élet is, melynek ingó serpenyője itt-ott felbillent a sokszor egyoldalú létesítmények túlsúlyra jutása s a másik oldalnak elhanyagolása miatt. A pedagógiai élet berkeiben új ösvényeket kutató, új iskolatípusok, tantervek elgondolásán fáradozó elmék közül többen hangoztatták, hogy a középfokú iskolafajoknál, egyrészt a
