Protestáns Tanügyi Szemle, 1932

1932 / 10. szám - Gaudy László: Vallástanítás és az ifjúsági munka

310 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE tálni kötelesek. A porosz szociálista rezsim, amely általában a vallás- talanságot akarta az iskolákba belevinni, ilyen történeti okok miatt hagyta meg az iskolákban a vallástanítás intézményét és tényezőit. Az egyház mind a mai napig is rekriminál azon, hogy ezeken a helye­ken megkevesbült az ellenőrzési és felügyeleti tevékenysége, de az államhatalom minden ilyen petícióra azzal válaszol, hogy az egyete­mekbe beépített teológiai fakultások felett sem gyakorolhatott sem a múltban, sem a jelenben ellenőrzést s az egyháznak meg kellett nyugodni abban a jogos optimizmusában itt is és ott is, hogy a fent- nevezettek mégis lelkész jellegű emberek, akik nem felejthetik el az ezzel járó kötelezettségeiket. Az iskola tényezői mindig megbecsülték a velük együtt működő vallástanárokat és a protestantizmus megerősödésében nem becsül­hető le sohasem az a tény, hogy a vallástanár olyan hathatós támo­gatókra talált az iskolákban, akiknek segítségével erőteljesebben és komolyabban, több hatással végezte és végezhette munkáját. Érde­kes megemlíteni viszont itt rögtön azt, hogy a vallástanár munkájá­nak egységét látta megbontani sok komoly protestáns tanár akkor, amikor ráeszmélt arra, hogy napjainkban a vallástanár segítségére olyan idegen tényezők kapcsolódnak bele a munkába, akik kétség­telenül komoly hittel és lebecsülhetetlen missziói érzékkel állnak ren­delkezésre, de talán nem mindig egészen szerencsés pedagógiai el­gondolásokkal. Ez a felvázolt helyzet vonatkozik nemcsak felekezeti iskoláinkra, hanem általában minden olyan iskolára, ahol vallástanítás folyik. Az egész kérdéskomplexumnak van egy olyan pontja, amelyben szo­katlanul vehető észre az itt megszokott őszinteség érthetetlen hiánya. A diákmisszionizálás végzőivel szemben igen sok helyen azzal aka­dékoskodnak, hogy a tanulók amúgy is túl vannak terhelve. (Legyen szabad itt megemlítenem, hogy az egyik legnagyobb fővárosi közép­iskolában az ifjúság körében a tetemes rendkívüli órák mellett még 34 egyesület működik.) S a vallásos megmozdulásokat olyannak tekintik, ami az amúgy is igénybevett ifjúságnak nagy túlterhelése. Viszont azok az ébredési mozgalmak, amelyek az egyházak munkamezőit újra és mélyebbre akarják szántani, nem törődve a hivatalos tudományos teológia hallgatagságával, maguk tűznek ki célokat, elveket és módszereket dolgoznak ki, olyan szervezkedése­ket indítanak meg, amelyeknek csak részleges sikere esetén a magyar protestáns ifjúság nagy részét máris evangelizálták. Az iskola munkája felett őrködő egyház eddig nem dicsérte meg sem az iskolai fórumok passzivitását, amely a vallástanár önálló munkakörének megvédésében nyilvánult meg s nem mérte meg azt a nagyrészt közösségi szellemből megszületett s önállónak vehető vállalkozást, amely minden akadályon keresztül is feltétlenül dol­gozni akar. Azt a kiváró politikát folytatta, amelyben van valami természetes bölcsesség, de krízisek idején esetleg tragédiákat hozhat magával.

Next

/
Thumbnails
Contents