Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 10. szám - Gaudy László: Vallástanítás és az ifjúsági munka
310 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE tálni kötelesek. A porosz szociálista rezsim, amely általában a vallás- talanságot akarta az iskolákba belevinni, ilyen történeti okok miatt hagyta meg az iskolákban a vallástanítás intézményét és tényezőit. Az egyház mind a mai napig is rekriminál azon, hogy ezeken a helyeken megkevesbült az ellenőrzési és felügyeleti tevékenysége, de az államhatalom minden ilyen petícióra azzal válaszol, hogy az egyetemekbe beépített teológiai fakultások felett sem gyakorolhatott sem a múltban, sem a jelenben ellenőrzést s az egyháznak meg kellett nyugodni abban a jogos optimizmusában itt is és ott is, hogy a fent- nevezettek mégis lelkész jellegű emberek, akik nem felejthetik el az ezzel járó kötelezettségeiket. Az iskola tényezői mindig megbecsülték a velük együtt működő vallástanárokat és a protestantizmus megerősödésében nem becsülhető le sohasem az a tény, hogy a vallástanár olyan hathatós támogatókra talált az iskolákban, akiknek segítségével erőteljesebben és komolyabban, több hatással végezte és végezhette munkáját. Érdekes megemlíteni viszont itt rögtön azt, hogy a vallástanár munkájának egységét látta megbontani sok komoly protestáns tanár akkor, amikor ráeszmélt arra, hogy napjainkban a vallástanár segítségére olyan idegen tényezők kapcsolódnak bele a munkába, akik kétségtelenül komoly hittel és lebecsülhetetlen missziói érzékkel állnak rendelkezésre, de talán nem mindig egészen szerencsés pedagógiai elgondolásokkal. Ez a felvázolt helyzet vonatkozik nemcsak felekezeti iskoláinkra, hanem általában minden olyan iskolára, ahol vallástanítás folyik. Az egész kérdéskomplexumnak van egy olyan pontja, amelyben szokatlanul vehető észre az itt megszokott őszinteség érthetetlen hiánya. A diákmisszionizálás végzőivel szemben igen sok helyen azzal akadékoskodnak, hogy a tanulók amúgy is túl vannak terhelve. (Legyen szabad itt megemlítenem, hogy az egyik legnagyobb fővárosi középiskolában az ifjúság körében a tetemes rendkívüli órák mellett még 34 egyesület működik.) S a vallásos megmozdulásokat olyannak tekintik, ami az amúgy is igénybevett ifjúságnak nagy túlterhelése. Viszont azok az ébredési mozgalmak, amelyek az egyházak munkamezőit újra és mélyebbre akarják szántani, nem törődve a hivatalos tudományos teológia hallgatagságával, maguk tűznek ki célokat, elveket és módszereket dolgoznak ki, olyan szervezkedéseket indítanak meg, amelyeknek csak részleges sikere esetén a magyar protestáns ifjúság nagy részét máris evangelizálták. Az iskola munkája felett őrködő egyház eddig nem dicsérte meg sem az iskolai fórumok passzivitását, amely a vallástanár önálló munkakörének megvédésében nyilvánult meg s nem mérte meg azt a nagyrészt közösségi szellemből megszületett s önállónak vehető vállalkozást, amely minden akadályon keresztül is feltétlenül dolgozni akar. Azt a kiváró politikát folytatta, amelyben van valami természetes bölcsesség, de krízisek idején esetleg tragédiákat hozhat magával.
