Protestáns Tanügyi Szemle, 1932

1932 / 10. szám - Vitéz Bessenyei Lajos: Új tantervünk

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE

305

Új tantervűnk.

Szemlénk folyó évi szeptember—-október havi számában közölt cikkemre a mai napig (nov. 20.) 9 iskolánk tanártestülete küldte be hozzám a maga állásfoglalását, ü. m. betűrendben : Békés, Debrecen, Gyönk, Hajdúnánás, Hódmezővásárhely, Kisújszállás, Mezőtúr, Nagykőrös, Szeghalom. Ahonnan nem kaptam semmi választ, azokkal úgy vagyok, amint a latin közmondás vallja : „qui tacet, consen- tire videtur“, nyilván azért nem írtak semmit, mert lényegileg egyetértenek velem mindenben. De a beérkezett 9 vélemény többsége is általában véve csatlakozik hozzám, csupán a kisebbik rész van más felfogáson. Sőt az alapelvek tekintetében (az új tanterv általános bevezetése református iskoláinkba ; alul egységes, felül bifurkáló gimnázium ; heti óraszám csökkentése) szinte teljesen egységesnek lehet mondani a beküldőt! állásfoglalásokat, mert alig hangzik el egyik vagy másik ellen itt-ott némi aggodalom, vagy ellenvetés, ami a nagy többséghez viszonyítva számításba nem vehető. Az óratervre nézve azonban már több a megjegyzés, több a konkrét javaslat, úgyhogy e tekintetben erősen tarkúl a kép.

Nekem mindenesetre fontos támasztékaim ezek a határozatok: nem érzem magam egy ilyen rendkívül lényeges kérdésben elszigeteltnek, hanem egyszerű tolmácsnak, aki a többség kívánságának a szószólója. Még ahol kontroverz kérdések is vetődnek fel, ott is örven- dek a megvitatás tényének, mert csak így alakulhat ki igénytelen nézetem szerint egészséges közvélemény. Én tehát őszinte szívvel mondok ez úton is hálás köszönetét mindenkinek, testületnek és egyeseknek egyaránt, akik vették maguknak a fáradságot, foglalkoztak e problémával, és gondolataikat, nézeteiket velem közölték. Amennyiben lehet, értékesíteni fogjuk azokat.

Arról természetesen itt szó sem lehet, hogy részletesen ismertessem azokat, hiszen akkor egy kötetnyit kellene összeírnom. Erre sem idő, sem tér nincs. De ez nem is szükséges. Egyesületünk központi igazgatósága legközelebb kiküld egy bizottságot, amely előtt be fogom mutatni ez elaboratumokat, és ez a bizottság fogja az összeegyeztetést, a közös nevezőre hozást, már amennyire lehet, elvégezni. Még ezen feladatot sem kívánom tehát teljesen egyénileg elvégezni, hanem megosztom azt lehetőleg minél többőnk közt, mert így egyfelől megnyugtatóbb lesz a megalkotott eredmény, másfelől — „több szem többet lát“ — nem kizárólag magam fogom viselni mindenekért a felelősséget. Ellenben felemlítek ez alkalommal egész röviden néhány olyan részletet, aminek a megtárgyalása kívánatos.

Néhány hozzászólásban felvetik azt a kérdést: aktuális-e most egy új református középiskolai tanterv ? Mindössze három testület válaszolja erre azt, hogy : nem. A többi vagy fel sem hozza ezt a kérdést, hanem magától értődőnek tartja az új tanterv munkába