Protestáns Tanügyi Szemle, 1932

1932 / 9. szám - Nánay Béla: A magyar helyesírás tanítása

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE

283

csak figyelmeztetést ad, hogy ott vigyázni kell. A harmadikon a tanulók maguk jelzik előre a helyesírást. A negyediken kérdezhet, aki megakad, s a tanulók válaszolnak. Az utolsó fokon minden segítés elmarad. A végzett kísérletek alapján ajánlatos, hogy az első •és második, esetleg a harmadik fokon a tanulók hangosan vagy halkan ejtsék ki a szavakat írás közben, így a motorikus asszociáció is ■erősödik. Azonban a kísérletek elszigetelt vizsgálatok voltak a diktálás és másolás különböző kombinációira szorítkoztak. Csak halványan érvényesek a fogalmazásnál, hol a tartalmi áll a tudatban. Már pedig a cél: helyes fogalmazás helyes írással.

Ezért a diktált szöveget is módszeresen választjuk. Először feldolgozott szöveget használunk. (A figyelem a formára fordul.) —• Másodszor feldolgozott tartalom változott szövegét diktáljuk. (A forma új.) Végül új tartalmat diktálunk. A szöveg mindig összefüggő, hogy az írás ne legyen csupán mechanikus munka. A diktálás üteme gyorsuló menetben halad a lassú, világos tagoltságtól az élő beszéd gyorsaságáig, hogy végül simulni tudjon a gondolkozás tempójához.

A helyesírás tanításánál a felemlített mechanikus eszközöket szokásos kiemelni. Indokolás : a tanulók tudják a szabályt, csak a gyakorlat hiányzik. Viszont igen sokszor nem tudják a szabályt, vagy ha igen, nem tudják alkalmazni az aktuális esetben. Megfigyelhető javítás-órákon : nem tudják megállapítani, hogy mi a hiba. Ahol szabad a dolgozatírásnál kérdezni, látható a kérdésekből: nem tudják az eseteket melyik szabály alá foglalni. Az elméleti bizonytalanság jele az is, hogy írnak helyesen, s a szomszéd dolgozatára vetett pillantás után a jót rosszra „javítják“ át. És ez is : a szabály zavarja meg a helyes írást. így írnak : „jártt, homokott, közönbös, állnok“ stb. Különben sem lehet minden esetet leíratni, másoltatni, meg kell tehát adnunk az elméleti készséget.

De van ennek alapvető oka is. A magyar helyesírás a szóelemzésen épül fel, tő, rag, képző pontos megkülönböztetésén, hasonulásokon. Tehát intellektuális jellegű. Ezen a jellegen nyugodhatik a helyesírás tanítása is. Ez elmélyíti a kezdetben adott figyelmeztetést : nem a kiejtés szerint írunk ! A másolás és diktálás mechanikus munkáját értelmessé teszi. Megfelel a középiskola céljának (mert erről csak a 10. évtől kezdve lehet szó, mikor az objektiv érdeklődés kezd erősödni a gyermeknél), mely az okok állandó keresésére nevel. Megfelel a munka-iskolának is : mikor a helyesírás tényeit szétbontjuk s összerakjuk genetikus — aktiv folyamatot végeztetünk, magával a tanulóval végeztetjük el az absztrakciót, magaalkotta konkrétummá tesszük.

Munkába fogjuk a diktálást is : összekötjük szóelemzéssel. Alkalmas szavaknál, tanulók kérdéseinél felvetjük: Miért írjuk így ? Az elkövetett hibáknál nem elégszünk meg a tény megállapításával s gépies kiigazítással. A hibát a tanulóval kerestetjük meg, vele okolhatjuk meg, hogy miben áll a hibája, hogyan javítja. Pl. „barácság“. Kiejtés szerint írt szó. A töve : barát -{- ság képző. Vagy : „fárad-