Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 7-8. szám - Horváth Károly: A természettudományos megfigyelésre és gondolkodásra való nevelés
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 239 anyagot, elő kell írnia a menetet és a kísérleti berendezést. Elégedjünk meg azzal, hogy a tanuló megcsinálja a kísérletet és hogy ész- fej lesztő-kérdéseket fűz hozzá. A tanuló csak fokozatosan nyer bepillantást a munkába, de azután kisebb módosításokat maga is végezhet a kísérleten. Azonban egy élettani kísérlet egész menetét is láthatja a tanuló. A tanár dolga, hogy a munkához a megfigyeléshez megfelelő körülményekről gondoskodjék. Ha pl. a napsütötte előadó- vagy gyakorlati teremben egy edény áll vízinövényekkel, bizonyára észreveszik a tanulók, hogy a növények gázbuborékokat bocsátanak ki. Lesznek, akik semmit sem vesznek észre. Mégis az a jelenség az első lépés az alkotótevékenység felé. Ha egy tanuló megszámlálja a buborékokat, akkor már tudományosan kezd dolgozni : Bizonyos, hogy olyan embernek kell lennie, aki tud foglalkozni az őt környező világgal, akinek szelleme nem tompult el az egyoldalú emlézéstól s akinek van ideje és elegendő türelme. Csak ilyen tanulóban ébredhet fel a következő kérdés : mitől függ a buborékok száma? Majd ha megszokta a kémiai gondolkodást is, azt kérdi : milyen gázt választ ki a növény? Hogy erre megfelelhessünk, fel kell fognunk az eltávozó gázt. Megtehetjük, hogy tanulóinkat engedjük gondolkodni, eszeljenek ki ők valami berendezést. Azokat a törvényeket, hogy csak zöld növények asszimilálnak és csakis napfényben s ha széndioxid van jelen: a tanuló következtetés útján is megismeri. Ehhez az asszimilálást különböző körülmények között szemléltetjük, azután az eltávozott oxigén mennyiségét összehasonlítjuk. így elvégezzük az asszimilációs kísérletet a) napfényben, b) árnyékban, c) egész sötét helyen, d) forralt vízben, e) forralt vízben széndioxid (szódavíz) hozzáadásával, f) vízinövények helyett gumókkal, gyökerekkel, magvakkal. Mindezen kísérletek után levonjuk a következtetéseket. Hozzuk vonatkozásba a növény életét és a levelek munkáját az ember életével, hiszen az ember környezetének lényeges alkotórésze a növény. Az asszimiláció és a lélegzés folyamatainak megértésére nem lehet elég sok és elég változatos feladatot és kérdést feladni. Az ezekkel való foglalkozás sarkaljon az élettel kapcsolatos kérdésekkel való megfontolásokra és neveljen gondolkodásra. Az asszimiláció, légzés és párolgás fontosságát több megbeszélés, kísérlet kapcsán közelebb vihetjük a tanulók értelméhez. Nagyon egyszerű kérdés pl. : mi lenne a következménye annak, ha a levegő széndioxid-tartalma csökkenne? ! A felelet megmutatja, hogy a levegő széndioxid tartalma U'03%. Ezt a növények keményítővé alakítják, ebből táplálkozik ember és állat. A széndioxid fogyása megakadályozná a növényi élet mai megszokott fejlődését, így kevesebb állat és ember lakná a földet. Kimutathatjuk azt is, hogy az ember és állat mozgása a Nap energiájának átalakulása. A mozgáshoz, mozgatáshoz erő kell. Az ember és állat mozgása az izmok mozgása, amit a táplálék oxidá2
