Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 7-8. szám - Horváth Károly: A természettudományos megfigyelésre és gondolkodásra való nevelés
240 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE ciója tesz lehetővé. Végeredményben minden táplálék növényi, de a növény csak napfény útján tud keményítőre szert tenni. Ha a keményítő szervezetünkben felbomlik, elég, felszabadul az az erő, mellyel a keményítő létrejött, az az erő, mellyel a Nap a növényt fény- és melegáldásban részesítette. Ez az erő alakul át mozgássá is. A mérnökök azzal foglalkoznak, hogy a napsugarak fölös energiáját nyáron elraktározzák és télen felhasználják. Mint oldotta meg a ter_ mészet ezt a problémát? Gyakorlati például mutassuk ki a széndioxid körfolyamatát a gabonaféléknél ! A növény a szár sejtfalanyagának (cellulózé) és a szem keményítőjének felépítésére a levegőből széndioxidot vesz fel. Ha ezt a széndioxid mennyiséget a levegő nem kapná hamarosan vissza, akkor a levegő széndioxid tartalma fogyna. A szénhidrátok bomlása folytán a széndioxid azonban visszakerül a levegőbe, mert visszajuttatják azok a szervezetek, amelyek lélegzenek, mivel széndioxidot lehelnek ki. Rothadásnál és égésnél is széndioxid keletkezik. De mégsem ajánlatos mindent elégetni; pl. a szalmát elsősorban nem, hanem tanácsos alomnak, azután trágyának használni. A földben több a széndioxid, mint a levegőben, amit a talajbaktériumok működésének köszönhetünk (edafon-elmélet). Ha a szalmát elégetjük (mint a magyar Alföldön szokták), nem adunk táplálékot a talajbaktériumoknak, ezzel csökken a számuk és azzal együtt a talaj széndioxid-tartalma is. Hasonlítsuk össze az emberi életet az égő gyertyával. Mindkét folyamat : oxigén felvétele és széndioxid termelése, melegfejlesztés és elmúlás. Mégis fontos különbségek vannak köztük. Az oxidáció folyamata fényjelenség nélkül megy végbe az ember testében, az égés nem magasfokú, emiatt alacsony a hőmérséklet. A folyamat folytonosságát állandó oxigénfelvétel teszi lehetővé és így soká tart. Nemcsak a felületen történik az oxidáció, hanem az emberi szervezet minden sejtjében és a sejtek az oxigént nem szabadon kapják, hanem a vörös vérsejtekhez kötve. A tanulók sokszor felvetik a kérdést, mint van az, hogy a szén és hidrogén égésénél meleg fejlődik, a növény teste mégis hideg? A felelet erre az, hogy a keletkező meleg a transzpirációnál használódik el. Kideríthetjük tanítványainkkal együtt dolgozva, hogy milyen összefüggés van a lombhullás és a transzpiráció között. A párolgáshoz meleg kell, télen azonban a mi fáink nem tudnak meleget felvenni a hidegebb környezetből. Magától kellene ezt elvonnia, ezzel azonban a növény sokat veszítene hőmérsékletéből és fagyás fenyegetné a fákat. De más veszély is fenyegetne : a téli levegő rendszerint száraz, ezért a levelek erősebben párologtatnának. Igen ám, de a hidegben a gyökér korlátozza munkáját, a vízfelvételt, a fák tehát kiszáradnának. Ugyanígy megmagyarázhatjuk azt is, miért van az, hogy a
