Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 6. szám - Soós Béla: Protestáns tudományosság és a Theologiai Szemle válsága
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 191 közönségünk érdeklődése lassankint végérvényesen elvon bennünket a nem kifejezetten tanügyi cikkek közlésétől. Micsoda lehetősége nyílik ilyen körülmények között a komoly tudományos munkásságra, nagyobb cikkek közlésére, a külföldi tudománnyal való kapcsolatunk megőrzésére, egyházunk életének a napi eseményeken túl, benső gyökereiben feltárására ? Egyetlen helyen lehetett 1925 óta a protestáns theológia körébe vágó tudományos dolgozatot közölni : az Országos Református Lelkészegyesület kiadásában megjelenő Theológiai Szemlében. Ez a kifejezetten tudományos jellegű folyóirat most jutott nyolcadik évfolyamába, de egyúttal, anyagi nehézségekkel küzdve, a lét és nem lét határára is. Mi úgy érezzük, hogy nem lehet szó nélkül elmennünk emellett a tény mellett. A református egyház különösképpen, de általában véve az egész magyar protestantizmus egyre ■erőtlenedve, tudományban, egyházi és iskolai életében egyaránt kiejtette kezéből egykori vezetőszerepél; ennek a fájó helyzetnek csak egyik, de következményeiben rendkívül mélyreható jelensége volna egyetlen tudományos theológiai folyóiratunk megszűnése. Azok az okok, amik a Theológiai Szemlét válságba juttatták, egyrészt az általános gazdasági helyzetből következnek. Egy lap, amelyik legfeljebb 700 példányban jelenhetik meg, önmagában véve sem lehet üzletileg kifizetődő vállalkozás. Ha meg azonfelül tudományos célú, még hozzá a magyarságnak aránylag igen csekély —■ mert egyik legműveltebb ! — rétegét érdeklő is, akkor nyilvánvalóan csak úgy élhet meg, mint minden más hasonló lap : nagyobb közösségek, vagy egyes nagylelkű pártfogók támogatásával. Mert azzal jóelőre számolnunk kell, hogy egy ilyen lap fenntartása nem egyéni érdek. Tudomásom szerint a Szemle szerkesztője egyetlen fillér díjazásban nem részesül s bár a meginduláskor reménykedett munkatársai díjaz- hatásában, a valóságban ők is ingyen adnak közleményeket a lap számára. És hogy ennek dacára drága a lap — kezdetben 30 aranykorona, most 20, illetve 18 pengő az előflizetési ár — az nem annyira hibája, mint szerencsétlensége. T. i. egyszerűen azért nem lehet olcsóbb, mert nincs ehhez elegendő előfizetője. Az ORLE kérésére a tiszántúli egyházkerület valamennyi egyházközsége és középiskolája számára kötelezővé tette ugyan az előfizetést, azonban az még nem ■elégséges. A többi egyházkerületek elzárkóztak ilyen irányú kérés elől és a Kálvinista Szemle egy 1927. évi számában meglehetős éles szavakkal az ilyen kötelező megrendelés gondolatát elvi alapon utasítja el. Vájjon joggal támadható-e a Szemle drágasága s terjesztésének hivatalos hatósági elrendelése ? Ha drágának mondjuk, először is azt kell megnéznünk, mit ad a Szemle az előfizetési díjért. Kezdetben 30, utóbb 24 ívet, aminek nyomási tükre 21x14 cm., tehát a szokványos 8-rét oldalnak kétszerese, szedése pedig a tudományos igények miatt körülményes és nem minden nyomda által megoldható. Külföldi lapokkal összemérve, ez az ár egyáltalában nem magas. De azonfelül egy más szem
