Protestáns Tanügyi Szemle, 1932

1932 / 6. szám - vitéz Bessenyei Lajos: Elnöki megnyitó az ORTE ceglédi közgyűlésén

172

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE

bonkán, kezelábanincs államocskában vergődünk s 13 évvel a véres háború bevégződése után mi, megmaradt szegény, árva, 8 milliónyi darab-nép, még mindig nem tudjuk, előremegyünk-e már, vagy hátrafelé? Tehát szörnyen más pennával írunk ma, mint amilyent e század elején használtak. De mindezek ellenére vallom és állítom, hogy egyenesen hitünk lényegéből folyó szükségesség, vallásunk alapelveinek logikai posztulátuma református iskoláink szebb jövőjébe vetett reménységemnek határozott, kétségeskedést nem tűrő táplálása. Nem könnyelmű és meggondolatlan, hebehurgya kiszólást kívánok hangoztatni — az ilyenféle mesterkedéseknek igazán nem volna a legkisebb elfogadható célja sem —, hanem komoly megfontolásokból eredő meggyőződésem nyilatkozik meg bizalmam rendületlen fenntartásában.

Kíséreljük meg e kérdésnek egy kissé mélyebb vizsgálatát.

Azon állapotnak, melyben ma a magyar kálvinista köznevelés anyagilag vergődik, hogy t. i. ősi református kollégiumok a tönk szélére jutottak, polgári és elemi iskolákat a fenntartó egyházközségek vagy bezárnak, vagy más közhatóság birtokába átadni szeretnének és a református tanárság és tanítóság szerte e csonkahazában a lét és nemlét kétségbeejtő tusáját vívja, a legfőbb oka a túlságos és szertelen elállamosít ás. Az elmúlt évtizedek alatt egyre fokozódó mértékben kötöttük magunkat az állam szekeréhez, nem gondolva meg, hogy, ha akár a vontató lovak elgyengülése, akár az útnak j árhatatlansága, akár a kocsis vigyázatlansága miatt ez a szekér egyszer a kátyúban megfeneklik, akkor mi is baj baj utunk, mi is veszteglésre kényszerülünk. Körülbelől egy félszázaddal ezelőtt iktatták törvénybe az 1883. évi XXX. tc.-et, melynek 47. §-a tartalmazza a nem állami középiskolák államkincstári megsegíthetését és ez volt az első lépés a teljes elállamosítás felé. Hiszen azelőtt mindent: papot, tanárt, tanítót, iskolát a magunk erejéből tartottunk fent. Az Egyetemes Konvent akkor, 1883 szept. 12—17. napjain Kolozsvárott gyűlésezett és 5. ülésén 44. szám alatt Mocsáry Lajos képviselő indítványára a következő határozatot hozta :

,,Az Egyetemes Konvent felhívja az egyházkerületeket, hogy mindaddig, míg a gyakorlat ki nem mutatja, mily hatással lesznek középiskoláinkra az 1883. XXX. te. követelményei s egy bármely részéről mily egyetemes intézkedések mutatkoznak ennek folytán szükségeseknek : tartsák vissza az illető testületeket az egyes középiskoláknak az 1883. XXX. te. 47. §-a értelmében való rendez- kedésétől : valamint magok az egyházkerületek is tartózkodjanak a netalán mégis létrejött ilyen szerződések megerősítésétől.“

Ezt a határozatot, látva a mai viszonyokat, igen bölcsnek és előrelátónak kell mondanunk, mivel kettős tilalmi sorompót is állított fel az államsegélyek kérelmezése elé. A benne megnyilatkozó óvatos aggodalmaskodást meg kellett volna becsülni és hosszú-hosszú éveken át tűnődni azon : vájjon az államsegítség kétes értékű el- nyerhetéséért érdemes-e feláldozni az önállóságnak minden vészé-