Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 5. szám - Bunyitay Klára: A láng
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 157 világító-kúpot. Honnan tudjuk, hogy itt már égnek a gázok? —• Mert a lángba tartott gyufaszálnak a világító-kúpba érő része megszene- sedett. —• De vájjon ez a világító-kúp mitől olyan szép fényes? Ezt is mindjárt megtudjuk. Mindenki tartsa üvegdarabkáját a világító-kúpba ! Most nézzük meg, milyen lett az üvegünk?— Kormos. — Már régebben tanultuk, hogy mi a korom? •— Szén. —• Tehát miknek az izzása teszi fényessé a lángot? *— A szénrészecskék izzása. Most tartsuk a külső köpenybe az üvegdarabkánk tiszta részét! Itt is kormos lett? —• Nem, tiszta maradt. — Mit mutat ez? —• Hogy itt már nincsenek szénrészecskék. —• Találjátok ki, hová lettek? —• Elégtek. — Mi veszi körül minden oldalról a köpenyt? •— Levegő. — A levegőnek melyik részét használja fel az égő test? — Az oxigént. Mivé égett el tehát az oxigénnel vegyült szén? — Széndioxiddá. —• Hogy mutattuk mi ki azt régebben, hogy minden égésnél széndioxid fejlődik? — Próbacsőben gyufát égettünk, azután a próbacsőbe mészvizet öntöttünk és összeráztuk, mire a mészvíz zavaros lett. — Ismételjük ezt most gyertyával ! Mit látunk? —• Hogy csakugyan itt is széndioxid fejlődik. —• Most azt találjátok ki, hol tökéletesebb az égés, a világító-kúpban, vagy a köpenyben? — A köpenyben, mert ott el is égnek a szénrészecskék, a világító-kúpban pedig csak izzanak. Miért tökéletlen a világító-kúpban az égés? — Mert itt kevesebb levegő jut hozzá. — Mi zárja el tőle? —• A köpeny. —• És végre, miért nincs a magban égés? — Mert ide már egyáltalán nem jut levegő. Ezzel megismertük a láng minden részét, oltsuk el gyertyáinkat {a kísérletező-asztalon égve marad), szedjük össze és vegyük elő az eredménytárainkat! Lerajzoljuk színes krétával a táblára a láng részeit, a tanulók pedig a füzetükbe rajzolják, megjelölve az egyes részek neveit. Lehetőleg színes ceruzával rajzolnak. Ezután az eddigi tanítási eredmény röviden a táblára kerül, amit a tanulók a következőképpen az eredménytárakba is leírnak : 1. A magban fejlődnek a gázok, de nem égnek. 2. A világító-kúpban a szénrészecskék az égő gázban izzanak. 3. A köpenyben a szén széndioxiddá ég el. Most elővesszük a fúvócsövet és felszólítunk valakit, hogy fújjon bele a gyertyalángba. Kérdések : hogyan változott meg a láng? —• Megszűnt világítani. — Vájjon miért? —• Mert a fúvócső segítségével a belsejébe is juttattunk levegőt és így a szénrészecskék már ott elégtek. — Vájjon ha erősebben ég a gáz, milyen akkor a hőmérséklete? •— Melegebb. — Igen, a fúvócsövet éppen arra használjuk, hogy vele a láng hőmérsékletét fokozzuk. Most gyújtsuk meg a borszeszlámpát, állítsuk a gyertya mellé és hasonlítsuk össze a lángjukat ! Mi a különbség? —• A borszeszlámpa lángja nem világít. — Tartson bele valaki üvegdarabkát! — Nem lesz kormos. •— Tehát a nem világító lángból sikerült-e kormot leválasztani? — Nem sikerült. •— Most fújjunk vele a borszeszlángba fúvócsővel finom szén- vagy vasport! Mit tapasztalunk? — A láng világító lesz.
