Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 5. szám - Levius Ernő: A középiskolai fizikatanításról
158 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE — Hogyan tehetjük eszerint a nem világító lángot világítóvá? — Ha bele izzó szilárd testeket juttatunk. (Auer-harisnya.) Milyen lesz a láng hőmérséklete, ha a belsejébe is juttatunk levegőt? — Magasabb lesz. ■—• Ezen alapszik a Bunsen-lámpa, mely- lyel — azáltal, hogy a láng belsejébe is levegőt juttatunk —■, igen magas hőmérsékletű lángot tudunk előállítani. — Bemutatjuk a Bunsen-lámpát, szerkezetét — miután megmagyaráztuk, táblára és eredmény tárba rajzoljuk. A tanultak összefoglalása után a növendékek házi feladatul kapják, hogy a végzett kísérleteket és ezek alapján megfigyeléseiket az eredménytárba leírják. Debrecen. Bunyitay Klára, A középiskolai fizikatanításról. A fizika tanítása is, mint a többi tárgyaké, alapjában véve kétféle célt szolgál. Egyik az értelem csiszolása, a gondolkodás- kifínomítása s az általános intelligencia növelése. E cél elérésére a többi tárgyakkal egyensúlyban kell a fizikatanításnak működnie, különben a képzettség könnyen egyoldalúvá válik. A másik cél a tanítványok előkészítése a magasabbfokú tanulmányok megértésére, vagyis a kellő alapismeretek megadása az önálló továbbképzéshez s az ilyirányú pályaválasztás esetére szélesebb s megbízhatóbb látókör megadása. Sajnos, e két cél tökéletesen aligha valósítható meg. Főoka ennek a fizika igen kiterjedt, nagy anyaga s az ennek megértéséhez szükséges nagy matematikai előképzettség. Megjegyzendő, hogy" mióta a differenciál-integrálszámítás helyet kapott a tantervben, lényegesen könnyebbé vált a helyzet. Az értelmi csiszoltság kiépítése nem ütközik nehézségekbe, hiszen itt nem az anyag modern, vagy praktikus volta, hanem annak megértésével járó agymunka a lényeges. Ez a kérdés tehát helyes módszer alkalmazásával már meg is van oldva. Erre vonatkozólag legfeljebb általános szabályokat lehet adni, mert a módszer megválasztása nem csupán a tárgytól, hanem a tanár egyéniségétől is függ s aki szívvel-lélekkel tanár, az hamar meg is találja az utat tanítványai értelméhez. Máskép áll azonban a helyzet az általános műveltség kiépítésénél. Itt már a tárgy anyaga a döntő. Manapság, amikor a természettudományok századát éljük, joggal elvárható egy intelligens laikustól, hogy a fizika modern problémáiról s az új kutatási irányokról legalább vázlatos értesülésekkel rendelkezzék. Ez még távolról sem jelenti azt, hogy a fizikatanításnak a többi tárgyak rovására túl- tengésbe kell csapnia, sőt, úgy gondolom, épp ekkor fog beállni az irodalmi tárgyakkal a helyes egyensúly. A mai érettségizők nagyon
