Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 5. szám - Bunyitay Klára: A láng
156 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE belső résznek „mag“ a neve, a körülötte levő sárga rész pedig, mivel az a legfényesebb része a lángnak, az világít — „a világító-kúp“. Ha ezenkívül több részt nem tudnak a növendékek felfedezni, szólítsuk fel őket, hogy nézzenek kicsit összehúzott szemmel a lángba és figyeljék meg, nem látnak-e a világító-kúpon kívül valamit? Bizonyára akadni fognak, akik a világító-kúpnak a gyertyabéllel érintkező részénél észreveszik az alig látható, kékesszínű külső burkot. Felszólítjuk a tanulókat, hogy egy szál gyufát tartsanak kissé magasabban a láng felé, vagy az oldalához, ahol már a lángból semmi sem látszik. Mit tapasztalunk? A gyufa meggyulad. Mire következtetünk ebből? Hogy a láng világító-kúpját körülveszi egy — nappali világításnál — nagyrészt láthatatlan külső burok. -—- Hogyan nevezzük azt a legfelső ruhadarabunkat, amely egész ruházatunkat betakarja? — Kabát, vagy köpeny. — Mivel a külső-burok is hasonlóképpen minden oldalról takarja a lángot, mi lesz ennek is a legtalálóbb neve? — Megállapodunk benne, hogy „köpeny“. Mutassuk és soroljuk el a láng részeit! Most meg fogjuk vizsgálni ezeket a részeket külön-külön ! Figyeljük meg a gyertya szilárd anyagának a lánggal érintkező részét, mi történt vele az ott uralkodó melegség következtében? — Megolvadt. •— Hová szívódik fel ez a folyékony anyag? —- A bélbe. Itt a hőmérséklet igen magasfokú lévén, mivé változik vájjon itt a bél körül a folyékony gyertya anyag? — Gázzá. — Honnan gondoljuk ezt? — Mert úgy ég, mint a világítógáz lángja égett. Mert csak a gázok égnek lánggal. -— Elhasznált gyújtószálunkat tartsuk most vízszintesen a lángba ! Vegyük ki és figyeljük meg ! (A kísérleteket a tanár a növendékekkel egyszerre végzi.) Mit látunk? — A fa a lángkúp szélén megszenesedik, míg a magban levő része változatlan marad. — Most vegyük elő a papírszalagjainkat és vízszintesen tartva vigyük óvatosan a lángkúpba ! Ezen is mit látunk? ■—- A papírosnak az a része, mely a lángkúp külső szélével találkozik, megbámul ; a középső rész fehér marad. — Ki tudja megmondani, a tapasztalt két jelenség okát? •— A láng szélén magasabb hőmérséklet uralkodik, mint a láng belsejében. — Szeretném tudni, mi az oka, hogy a láng magva nem olyan forró, mint a többi része? Kutassuk ki egy kísérlettel ! Most a tanár a kísérletező asztalon a gyertya sötét magvába állványbaszorított meghajlított üvegcsövet tart, mire a gázok a cső másik végén szürke gomolyagban kiáramlanak. Kérdések : honnan jönnek ezek a gázok? — A magból. •— Van-e eszerint a magban égés? — Nincs. — Miért tehát a magnak a hőmérséklete a legalacsonyabb? — Mert ott nincs égés, ott csak fejlődnek a gyertya anyagából a gázok. — Próbáljon valaki a kiáramló gázhoz égő gyújtószállal közeledni ! Mit tapasztalunk? — A gáz a cső végén meg- gyujtható és mint egy másik kis gyertya, lánggal ég. Miután így rájöttünk, hogy a magban a gyertya anyagából gázok fejlődnek, tehát a gyertya egy kis gázgyár, megvizsgáljuk a
