Protestáns Tanügyi Szemle, 1932

1932 / 5. szám - Rácz Lajos: Újabb adalékok Tolnai angol kapcsolataihoz

146

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE

Újabb adalékok Tolnai angol kapcsolataihoz.

Stoughton már művének ( Felicitas ultimi saeculi) külső alakjával jelezni akarja Tolnaival való szoros összeköttetését. Műve ugyanis, külalakja szerint, levél Tolnaihoz, mely az 1. lapon így kezdődik: „Domino Tolneio, Hungaro-Transylvano, Salutes omnes, Románam TY.aúuv, uná cum Graeca /xtpwv : Philosophicam só-sx-.tíiv, cum Christiana £Öía'.[i.svcTv, sive stylo potius Apostolico -/xsiv *ai £’’p^vr,v !“ Magyarul : Az erdélyi-magyar Tolnai úrnak, minden üdvözletét, római „légy egészséges“-t, a görög üdvözléggyel, a bökoészeti „légy szerencsés“-sel, a keresztyén „élj boldogul“-lal, vagy inkább az apostoli stílussal : Kegyelem és békesség neked !

A Felicitas ezen magyar vonatkozásairól sem Fest Sándor (Angol irodalmi hatások hazánkban Széchenyi föllépéséig, 1917.), sem gróf Apponyi Sándor (Magyar vonatkozású külföldi nyomtatványok,

II. kötet, XVII—XVIII. század, 1902.), sem G. H. Turubull sheffieldi egyetemi tanár, a Hartlib életrajzának és Comeniusszal való kapcsolatainak írója (Samuel Hartlib. A sketch of his Life and his relations to J. A. Comenius. 1920.) nem tud semmit; ez utóbbi előtt Tolnainak Hartlibbal és Stoughtonnel való kapcsolata is ismeretlen.

Érdekes, amire Leonard Wharton, a British Museum könyvtár- igazgatója hívta fel figyelmemet, hogy a Tolnai D. János neve sem a Pallas-Lexikonban, sem a Révai-Lexikonban, sem a Ványi-féle Magyar Irodalmi Lexikonban nem szerepel, hanem mindenik csak Tolnai F. István életét és irodalmi munkásságát ismerteti, aki távolról sem játszott olyan jelentős szerepet hazánk kulturális életében, mint a pataki nagy újító professzor. Lám, a német Wurzbach-nak jobb szeme volt az igazi kiválóság fölismerésére, mert — mint a cambridgei egyetem irodaigazgatója : E. Harrison írja — a Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich c. művében a mi Tolnáinkról is szól, megemlíti, hogy Londont meglátogatta. Szinnyei J. már méltó helyet juttat neki a Magyar Írók Élete és Müvei XIV. kötetében (259— 260. 1.) ; Zoványi, mivel a Theol. Lexikonban (III. köt.) megemlékezik róla, azt kell hinnünk, hogy a Pallos-Lexikonba is írt róla ugyanolyan jellegű emlékezést, de azt a szerkesztőség anyagtorlódás miatt törölte s persze a későbbi lexikonok mind követték a Pallas-nyujtotta példát.

Szerettem volna még világosságot deríteni arra a kérdésre is, hol járt, tanult 1 évig Angliában Tolnai ? De erre irányuló kutatásaim nem jártak eredménnyel. Csupán annyit sikerült negative megállapítanom, hogy sem Oxfordban, sem Cambridge-ben nem járt, nem tanult, legalább is a neve egyik egyetem anyakönyvében sincs bejegyezve. Londonban, hol a leghosszabb időt tölthette, mert, mint Szombathi írja, „Londonban volt tartós megállapodási helye, hol barátságra lépett a legszigorúbb puritánokkal“, s hol a 10 magyar