Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 127 leányolvasóit ellátni akarja, hogy minél könnyebben és gyorsabban eljussanak az emelkedett célú, biztos alapú életbe. Weitbrecht lelkész női ideált alkot művében. Mint könyvének címe is mutatja, a szimbolikussá vált Mária és Márta alakjából alkot a mai kor kívánságainak megfelelő új női eszményt, melyben Mária áhítatossága és Márta szorgalma, tevékenysége egyesül. így lesz a leány modern nővé a szó helyes jelentésében. A női hivatásokról írt fejezetében a kenyérkereső nő Goethe szavával „szolgálni tanul idejekorán, mert ez a hivatása“. Szolgál otthonában, mert Weitbrecht szemében is ez az első munkatere — és ha kell, szolgál és megáll ugyanakkor az otthonán kívül is, mások szolgálatában. Weitbrecht Mária — Mártája nem az érzéseiben elmerülő, hanem a való világban élő, dolgozó nő, aki becsületes, vallásos meggyőződésével, kritikájával alkalmazkodik szórakozásaiban, öltözködésében a kor egyre változó felfogásához. A műben kifejezett gondolatok, célok nem újak, hiszen a vallásos nevelőket, morál pedagógusokat állandóan foglalkoztatja e tárgy, az ifjúság nevelésének a kérdése. A múlt iskolájával szembehelyezkedő életiskolája „önkifejlést“ s egyéb jelszavakat hirdető és megvalósító munkája is új emberideált akar teremteni. A magyar pedagógiai irodalomnak is vannak ily irányú remekei. Ha csak Vörösmarty M. leveleit vagy Benedek E. Testamentumát említem meg, örökbecsű értékeket válogattam ki a sok közül. Pröhle Henrik új értékkel gazdagította e magyar sorozatot. Proliié fordításában Weitbrecht német könyvének nemcsak a nyelve lett magyarrá, hanem a lelke is. Tősgyökeres, magyar gondolkodást, érzést jellemző szólások, idézetek, példák alkalmazásával átültette a tartalmas művet magyar talajba. Jól megválasztott példáiban az erények képviselői között idegenek mellett magyar férfiideálok is vannak : Kossuth, Rákóczi. Tompa idézett versében a templomi gyülekezet áhítata válik még inkább szívünkhöz szólóvá. Csak egy dolog hiányzik nagyon e szép magyar fordításból : nincs egyetlenegy magyar női alak sem benne. A jótékonyság fejezete és a többi is szinte kínálkoznék a nagy magyar nemzetes asszonyok megemlítésére. Hiszen leányok számára készült ez a mű ! Mivel Pröhle át is dolgozta a német eredetit, ezért nemcsak a környezeten változtatott, hanem a háború előtt megjelent könyv fölött elrepült időt az egész korszakot átlépő jelenkorba kellett beléhelyeznie. Éppen ezért anakronizmusként hat ez a figyelmeztetése : az ágyban olvasás tűzveszélyes, vagy az a rész, amelyben a week-end ellen szól. Az önanalizisre, filozofálgatásra hajlamos ifjúságnak javára szolgál ez a szép könyv és hozzájárulhat Pestalozzi igazságához : csak a neveléstől remélhető a nemzet megmentése. Budapest. Jeszenszky Ilona
