Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 4. szám - Belföldi lapszemle
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 11«) a inai napig természetszerű fejlődési mozzanattá váljék a tanuló előtt. Az Utasítások már modern szellemről tanúskodnak, az irodalom megismertetését tartva szemünk előtt és nem az irodalomtörténetét. Ami az elméletben már megvan, kérdés, miért késik a gyakorlatban ? Erre vonatkozólag pontosabb magyarázatot találunk tankönyveink hibás szerkezetében s irodalomtanításunk két évre való koncentráltságában. Ha ezeket a szempontokat figyelembe vesszük, a gyakorlati megvalósítás könnyebben előtérbe léphet. Arra a kérdésre, amit Kardos Albert érintett (Okt. k.: 1931. 216. kk. 1.), hogy a korszakolás irodalomtörténeti események szerint történjék, ezekután nincs más felelet, mint egyedül a szellemi fejlődés magasabb, alkalmas szempontú rétegeinek, még hozzá magijai• rétegeinek szemmeltartása. Legyen ez a korszakolás akár ízléstörténeti, akár egyenesen magyar irodalmunk szellemi fejlődésének más szempontból való korszakolása, történjék mindig abból a szempontból, hogy az egész szellemi fejlődés végnélküli láncolata, és ne adatok, könyvcímek, évszámok idegölő és szellemi zsonglőrséges- kedésre alkalmas halmaza legyen. Mindenesetre, míg a szintézis addig nem jut el, hogy egységes képet alkothat a magyar irodalmi anyagból, nézetem szerint csak ízléstörténeti korszakolást adhatunk, mely művelődésismeretünknek jobban meg is felel, mint a speciális magyar szempontoknak figyelembevétele, mert ezek ma egyébként is még feldolgozatlanok, s hosszú idő telik el addig, míg teljesen egységes képpé alakulnak. Ne higgyük, hogy ezzel a gondolattal, ezeknek az irányoknak szemmeltartásával tanítva irodalmat, a nemzeti nevelés eszméje és értéke kárba vész, vagy csak veszít is jelentőségéből. Ellenkezőleg : a szintézis rendszerében éppen annak jut kellő szerep — hisz természetesnek is látszik —, hogy a magyar tényezők kidomborítása ízléstörténeti alapon nyerjen jelentőségben. így sokrétűvé válik a tudás, a meglátás, a megérzés, mely eladdig egyedül a hazafiasság eszméjében keresett minden gyökeret. Pedig ezenkívül számtalan más van pld. akár a magyar barokkban, akár a magyar romantikában vagy nemzeti klasszicizmusban, melyek szellemi életünk történeti hálózatát pregnánsan megvilágítják és egyben megtanítják a tanulót, az életrekészülő ifjút magyarságának tudatos, művelt ápolására. Nyíregyháza. Belohorszky Ferenc. BELFÖLDI LAPSZEMLE. Országos Középiskolai Tanáregyesület! Közlöny LXV. évf. decemberi számában Balogh Béla a szülőföldismeret tanításának módszeréről ír. Alapelvül állítja a tananyag helyes kiválasztását, mely városban nem lehet azonos a falusi iskoláéval, elrendezésében nem szabad előlegeznie oly ismereteket, melyeknek tárgyalására csak később nyílik alkalom s a megfigyeltetésből és
