Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 4. szám - Rácz Lajos: Régi magyar kapcsolatok Angolországban
104 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE tatásügyet a panszofia szellemében és az ő előhaladt didaktikai elvei értelmében reformálja, újjászervezze. Comeniusnak Tolnai és Hartlib szoros kapcsolatáról szóló adatát, az angol könyv- és levéltárakban folytatott kutatásai alapján, megerősíti Kvacsala, a nagy Comenius-kutató, aki erre vonatkozólag az Archil> pro badani IV. évfolyamában, Zoványi idézett könyvének bírálatában, a következőket írja : „Angliai tartózkodása idején Tolnai megismerkedett Stoughton angol lelkésszel, Hartlib és Hübner barátjával, Bisterfeld ismerősével és tisztelőjével. Nevezett Stoughtonnak egy, az ő halála után, amikor Tolnai már Magyar országon volt, kiadott irata : Felicitas ultimi saeculi, külső alakja szerint levél Tolnaihoz, az erdélyi fejedelemnek ajánlva. Ez iratában Stoughton dicsőíti Duryt, Comeniust és Bacot, mint egy új kor hírnökeit.“ íme Tolnainak két újabb előkelő angol barátja : Stoughton János (•(•1639 május 4.) aldermanburyi lelkész (Londonban), — és Dury (Dureus) János skót lelkész, Hartlib barátja, akivel ez a református egyházak uniója és a vallásos béke helyreállítása érdekében tárgyalt. Stoughton hátrahagyott s halála után Hartlib által kiadott iratának címe (a Britisch Museum könyvtárigazgatóságának szíves közlése szerint) a következő : Felicitas Ultimi Saeculi. Epistola, in qua, inter alia, calamitosus aevi praesentis status serio deploratur, certa felicioris posthoc spes ostenditur & ad prómovendum publicum Ecclesiae & Bei literariae bonum omnes excitantur: in gratiam Amici cujusdam paulo ante obitum, scripta á Reverendo Viro Johanne Stoughtono, S. S. Theol. Doctore, Eccles. Aldermanburiensis Londini, Pastore dignissimo ; nunc, post decessum ejus... publici juris facta á S. H. Londini, Typis Richardi Hodskinson. Anno MDCXL. — A Dedicatio következőleg hangzik : „Illustrissimo & cel- sissimo Principi ac Domino D. Georgio Rakoci, Principi Transyl- vaniae, partium regni Hungáriáé Domino, & Siculorum Comiti. & Heroi pio, prudenti, forti, felici, pietatis, sapientiae & literarum Amatori, Protectori & Propugnatori incomparabili, posthumus hoc Opusculum viri pietati, doctrina bene de omnibus merendi. . . Dedicat... Samuel IJartlibius.“ Aki ezt az ajánlást, „a nagyhírű és fenséges Rákóci György fejedelemnek és Úrnak, Erdély fejedelmének, a magyar királyságbeli részek urának, a Székelyek grófjának, a kegyes, okos, erős, szerencsés Hősnek, a kegyesség, bölcsesség és a tudományok páratlan kedvelőjének, oltalmazójának és előharcosának“ szóló hódolatot olvassa, első tekintetre észreveszi, hogy e Dedicatio minden szava, kezdve a Rákóci név helyes írásától és a fejedelem többi címétől, a fejedelemre árasztott hódolati jelzőkig — mind a Tolnai információja, talán tollbamondása alapján Íratott. Kell-e ennél ékesebb bizonyíték a Tolnai és Stoughton, meg Hartlib közt fennálló szoros összeköttetésre, barátságra? íme, ezen előkelő angol barátai, a Hartlib, Hübner, Stoughton
