Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 2. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 72 érdeklik; ők inkább a szakjukban keresik az anyagot. A polgáriiskolák tanszemélyzete aránylag gyönge könyvtárlátogató. Az óvónők a könyvtárat egyáltalában nem látogatják. Szeretjük hinni, hogy a többi könyvtárban elégítik ki szellemi szükségleteiket. Mert ha a fővárosban, ahol annyi könyvtár áll a rendelkezésükre, így áll a helyzet, mit várjunk a könyvtártalan vidéken? — A különgyüjtemények iránt élénkebb volt az érdeklődés. Nem látjuk azonban feltüntetve azt, hogy a személyzet hány tagból áll e 45457 kötetes könyvtárhoz. Mert ebből következtethetni lehetne arra, hogy a protestáns könyvtárak szegénysége milyen égbekiáltó! (Patakon pl. 3 ember egyharmad munkaerővel intézi a 70000 kötetes könyvtár ügyét, egyéb iskolai elfoglaltsága miatt. A II. rész az új szerzemények válogatott jegyzékét adja, szakok szerint (fő és mellék szakok = 10). A III. rész a kurrens folyóiratok jegyzéke betűsorrendben. Végül a szerzők szerint betűsoros név- és címjegyzék olvasható s egy külön címmulató, mely a szerző nélkül szereplő műveket foglalja magában. Gondos munka, melyet irigykedve nézünk (A 47. lap jegyzete melyikhez tartozik e lapon ? A vizsgálati módszerekhez ?) Gulyás József Rácz Lajos: Adalékok a 17. század magyar művelődéstörténetéhez. Két tanulmány. Sárospatak, 1930. 46 1. E csinos füzetbe egyesített két tanulmány a sárospataki ref. lapokban jelent meg. Az első Magyarország 17. század műveltségének képét rajzolja meg, a másik a sárospataki főiskola első nyomdáját ismerteti (1650—71). Az első eredménye az, hogy az elemi iskolák is legnagyobb részben latinul taníthattak a 17. században (14. 1.). E tétel bizonyára sok ellenmondást fog kiállani s szerző már előre felvonutatja a pro és contra érveket, véleményeket, még élők ajkáról is. (Takáts Sándor pl. nem tartja elfogadhatónak e tételt). A másodikban sorra veszi a pataki első nyomda termékeit, gondosan utána járván az egyes adatoknak. (M. M. Könyvszemle 1928. 89—90. 1. nem láttam megemlítve.) Gulyás József. A fővárosi nyilvános könyvtár Értesítője 1929. (Üj folyam.) 9. kötet. 1—4. száma. 231 oldalon jelent meg e vastag könyv, amely teljes képét adja a könyvtár 1929. évi életének. Elején az összefoglaló jelentés olvasható, mely szerint az olvasók kezébe adott könyv az 1929. évben meghaladta a milliót. A tisztviselők létszáma itt nem elég s a helyiség szűk volta is akadályul szolgált. (A Wenchheim-palotába fog költözni.) A fiókkönyvtárak működése is elismerésre méltó. A forgalom 1917 óta 400 százalékkal emelkedett. A könyvállomány 1929-ben 43865 kötettel gyarapodott. A különgyüjtemények közül kiemelhető a Budapestre vonatkozó anyag szaporodása. A folyóiratanyag 572 darabból áll. Könyvbeszerzésre 236000 P fordíthatott. Érdekes az összes forgalom kimutatása 1916-ból 1929-ig. A kölcsönzők legtöbbje a középiskolákból kerül ki (3324), ezután jön a szak- és polgáriiskolai tanulók serege (2149),
