Protestáns Tanügyi Szemle, 1931

1931 / 2. szám - Hazai és külföldi irodalom

68 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE korabeli magyar és német művelődési és irodalmi viszonyokkal kap­csolatba hozta. A művelődéstörténeti értékelés szempontjait is igen megfelelően, minden túlzás nélkül alkalmazta. Műve igen serkentően fog hatni germanisztikánk fejlődésére, s igen helyes, hogy rámutatott mindazokra a területekre, melyek még bővebb tanulmányozást kívánnak. Egy kis adattal e helyen is szolgálunk. A szerző megemlíti, hogy Szegedi Kis István egyik munkája németül is megjelent. Ehhez hozzá­tehető, hogy Dévai Bíró Mátyás három latin nyelvű iratát is lefordították németre. Megjelentek a következő gyűjteményes munkában: Rabus, Historien der heiligen auserwählten Gottes Zeugen, Bekennem und Märtyrern, Strassburg, 1557, V. kötet, 155—276. Pukánszky egész munkája egyébként érdekesen bizonyítja azt a tételt, mellyel a magyar kiadást kezdi: „A hazai német irodalom a magyar szellemi élet egyik szerves része." Különféle bizonyítékot hoz fel amellett, hogy a magyarországi németek egyrészt a hazai művelődési törekvéseket ismertették meg a külfölddel, másrészt viszont a külföldi, főkép német szellemi áramlatokat honosították meg nálunk. A munka e legfontosabb eredménye azonban egyszersmind amellett is tanúskodik, hogy a magyarországi német irodalom bizonyos tekintetben a magyar nemzeti irodalom alkotórésze. (Budapest) Losonczi Zoltán. Szegedi kis kalendárium 1931-re. Kiadja a Kolozsvár—Szegedi egyetemi fiatalság Bethlen Gábor Köre és az egyetemisták agrársettle­­ment mozgalma. Studium bizomány, Budapest. Nem lehet szó nélkül elmennünk e kis füzetke mellett: több ok­ból kell figyelemre méltatnunk megjelenését. Elsősorban is a kolozsvári hagyományokhoz ragaszkodó egyetemi ifjúság kiadványát elhallgatnunk nekünk, tanároknak nem szabad; még kevésbé szabad ezt tennünk nekünk, protestáns tanároknak, mivel részben a Bethlen Gábor neve alatt tömörült protestáns fiatalság munkája hozza elénk a kis könyvet. Tartalma szerint azonban minden magyar embert érdekelni fog: dalokat kapunk itt, jórészt kiadatlan szegedi és környéki régi dalokat. Gyűjtötte és kottával kiadta Bálint György, hozzájuk eredeti elgondolásé, érdekes rajzokat Buday György rajzolt. Most, mikor Bartók és Kodály mun­kálkodása révén a népdal újra — hogy úgy mondjam — divattá lett, nagy örömmel kell az ilyen kiadványt üdvözölnie minden magyar embernek. (Kár, hogy a mozgalmat csak idegen néven nevezi a magyar fiatalság, egy nálunk még nagyon kevéssé ismert szóval: settlement, melynek magyarul ez felelne meg: tanyavilág.) E mozgalom törekvése — a naptár végén olvasható — az, hogy tagjai rendszeres tanyai ki­szállásokkal, közvetlen és huzamosabb kapcsolatba kívánnak jutni a magyar alföld különféle rétegeivel. Ezáltal kívánják a szolidaritás érzését a különböző társadalmi rétegek között felébreszteni, az ellentéteket csökkenteni és az országra nehezedő erőpróba elviselését lehetővé tenni. Milyen szép, hogy a sokszor leszólt mai fiatalság ilyen nemesen tud gondolkozni, és mint e kiadvány mutatja, cselekedni is 1 Milyen öröm,

Next

/
Thumbnails
Contents