Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 2. szám - Dr. Belehorszky Ferenc: Megjegyzések a készülő középiskolai tanterv német részéhez
60 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE természetes előretörésének, amit az erő fokozásával vélnek leküzdeni, ami még hamarább vonja maga után a berekedésl. Ügy kell beszélni, hogy a hang csengését, erejét ne a gége és garatfalak merev megszorítása, hanem a száj és fej boltozatainak természetes akusztikája hozza létre. A beszéd hangzóinak a szájüregben történő helyes megtámasztása, előre hozása igen nagy tömörséget és eleven erőt ad a beszédnek, a hangszálak minden nagyobb megterhelése nélkül. Mindennek ma már megvan a kidolgozott pedagógiai módszere, mely az énekhang fejlesztésével azonos. Ma az éneket is elsősorban zengő beszédnek minősítjük, aminek alapfeltétele a jól megformált hangzók kiejtése és a hang akadálytalan, tömör előretörése. Az irányelv ennél is az, hogy többet tudással, mint erővel, mert ez a tudás a hangszerv kímélését is jelenti egyúttal. Mondanom sem kell, hogy ugyanazzal a mechanizmussal beszélünk, mint amivel énekelünk, és ez a mechanizmus működésében fegyelmezhető és befolyásolható. A természetes adottságok és jellegek tehát nem véglegesek. A merev garatbeállítás, a nazális hangvétel stb. rendesen csak rossz szokás, amit el kell hagyni. Miután megvan a lehetősége annak, hogy más ember beszédmódját, hanghordozását, vagy akár az állatok hangját is utánozhatjuk, ugyanígy elsajátítható a nemes színezésű, tömör akusztikával boltozott hangzás is. A kellemes csengésű beszédhangnak semmivel sem pótolható hatása és szuggesztív ereje van. Sok egyéni sikernek titka ebben rejlik, viszont épannyi értékes előadó érvényesülését akadályozza tökéletlen, vagy elégtelen hanghordozása. Az elsőbbség mindenkor a tartalomé, de a forma legyen méltó a tartalomhoz. „Szép gondolat szépen elmondva 1“ Amennyiben ez utóbbinak akadályai vannak, azok leküzdhetők. A cél megéri azt a csekély fegyelmezést és fáradságot, amit a korrekt hangzás létrehozása igényel. A módszeres támogatást ez irányban a teológiák és tanárképzők tárgyai közé bevezetett rendszeres hangképzés volna hivatva szolgáltatni. (Budapest) Zábrákné Uhlig Julia. Megjegyzésck a készülő középiskolai tanterv német részéhez. A tantervi utasítások igen helyesen mutatják ki a német nyelv tanításának célját, kiemelik a beszélőképesség fejlesztésének fontosságát és egyben arra is utalnak, hogy a német szellemi életben a kellő tájékozottság csakis a nyelv alapos ismeretével szerezhető meg. (Utasítások, 1927, 133., ill. 135. 1.) Ez a kétségtelen igazság azonban mintha a kivitel elméleti részében sántítana, s úgy látszik, hogy a valóságban teljesen megnehezíti az amúgy könnyű cél elérését is.
