Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 2. szám - Dr. Óváry Zoltán: A modern idegen nyelvek tanítása a német középiskolákban
58 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE használatában a tanulónak egyszerű gondolatsort a korának megfelelő módon szóbelileg vagy írásbelileg kell előadnia. Ök elmondhatják továbbá, hogy ezek az iskolák a tanulót minden irányú biztos nyelvismeret alapján akarják bevezetni az idegen nép kultúrájába és szellemi világába. Van idejük arra, hogy az idegen kultúrában működő életet ismertessék meg növendékeikkel. Nagy előnye a német középiskolának, hogy egy osztályában nincs több 40 növendéknél. Miniszteri rendelet szerint az alsó osztályokban 40-nél, a középsőkben 30-nál, a felső osztályokban 20-nál több nem lehet a tanulók száma. Ezeket a megállapított létszámokat legfeljebb 1—2-vel lépik néha túl. A középiskolák első osztályába felvételi vizsgálat alapján jut a növendék. A bizottságban egyenlő számban vannak középiskolai tanárok és tanítók. Leánytanulók vizsgálatánál tanítónő is van a bizottságban. Az elemi iskolai tanítók a középiskolai tanárokkal felváltva kérdeznek. írásbeli vizsgálat van az anyanyelvből és számtanból. Szóbeli vizsgálat a haza ismeretéből, a szülőhely földrajzából, állat- és növényvilágából, nyelvtanból mondatrészek és beszédrészek szerinti elemzés. Számtanból: távolságbecslés, mértékegységek, egyszeregy, fejszámolás, legegyszerűbb törtek. Rajzból: a ianuló által ismert tárgynak emlékezetből való lerajzolása ceruzával vagy szénnel. Kiegészítésül intelligencia vizsgálatot is lehet alkalmazni. Felvételről a bizottság szótöbbséggel határoz, figyelembe véve az elemi iskolai jellemlapot is. Ha az így felvett növendék a középiskolában az iskolai év első harmadáig nem felel meg, az elemi iskolába kell visszamennie. A jénai fiúgimnázium 1926—27. évi értesítője is közli, hogy 4 meg nem felelő növendéket utasítottak vissza az első osztályból az elemi iskolába. Nekünk is jó lenne a nyugati nagy államok példáját követve a tárgyilagos felvételi vizsgarendszert bevezetni. Tapasztalataimat így összegezhetem: A német középiskolai oktatás nagy egészében már teljesen a munkaiskola szellemében folyik, erre törekszik a mi miskolci iskolánk is. (Ott a humanisztikus gimnáziumnak egy idősebb tanáránál láttam csak a régi noteszrendszert.) Ezt a munkaiskolái szellemet, mely megköveteli, hogy a tanítás a tanár és növendék együttes munkája legyen, ők a kis létszámú osztályok mellett könnyen meg is valósíthatják. Az indogermán anyanyelvű német gyermek az anvanyelvével rokon modern nyelvek akármelyikét tanulja is, a nyelvszerkezet hasonlósága mellett igen nagy előnyben van a magyar tanuló felett, akinek az anyanyelvétől teljesen elütő szerkezetű nyelvet kell tanulnia. Ezt az előnyt nagyban fokozza a legtöbb iskolában a modern nyelvek tanítására fordított sokkal magasabb óraszám. Ha általában hátrányban vagyunk is az idegen nyelvű órák száma és az osztályok létszáma tekintetében a német középiskolával szemben, mégis ha a mi intézetünkben folyó tanítási munkát és a mi tanári karunk odaadó buzgalmát ismerve léptünk egy idegen nagy állam egyetemi városának középiskoláiba és ott teljes tárgyilagossággal szemlélődtünk, nyugodtan állapíthattuk meg, hogy lelkiismeretesebb és mindenben a növendék érdekét szolgáló munka ott sem folyik, mint minálunk.
