Protestáns Tanügyi Szemle, 1931

1931 / 10. szám - Dr. Törös László: A filozófia tanítása – egy óra tükrében

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE

439

Minden művészi alkotás egy darabja a művész, — sőt az utódok életenergiájának. Tekintsünk csak végig néhány művész életén : voltak-e pl. gyermekeik s milyenek ? Milyen volt a maga egészsége ? Nagyon sok (példák!) nem jutott a családalapításig sem, soknak nem volt gyermeke, amelyiknek meg volt, nem tanúsította az a legnagyobb energiát az élet küzdelmeiben. (Petőfi Zoltán!) Itt van a mi névadó Nagyunk: Arany János, aránylag még legboldogabb családi életet élő költőnk, himnuszt irt a családi életre: „Itthon": Itt mosolygó kis családom közt van az én boldogságom... s mi lett a vége ? Leánya nem bírta kiáltani az új életadásnak azt a megpróbáltatását, amit közönséges halandók százezrei kiáltanak, nagyreménységű fia szép állásba emelkedve összerogyík az ember életútjának a felén... Ebben is hasonlítanak a művészek a papokhoz, misztikus tisztelettel körülvett emberekhez: sőt nem is mást, hanem magukat áldozzák fel az emberiség oltárán.

De ők nélkülözhetetlenek, mert az ő tűzökől új meg új fény és melegség árad a világra. Vegyünk pl. egy magyar költőt, azt pl., aki a legnagyobbat adta eddig a világirodalomnak a magyar költők közt! Ez Petőfi (Grimm). Bizonyára rendkívülinek kell lenni fantáziájának! Ki tudna mondani csodálatos fantáziájára valló költeményeket, idézeteket. Számosat mondanak: „Felrepülök ekkor gondolatban ..." (amikor még repülőgép sem volt!) A Tisza rajza stb. stb. Engedjék meg, hogy én csak két költeményére hívjam fel a figyelmet, amit nem emlegetnek annyira, pedig szédületes fantázia nyilatkozik bennük. A „Felhők“ egyik epigrammjában pl. ezt mondja:

A bánat? Egy nagy óceán.

S az öröm?

Az óceán kis gyöngye. Talán,

Mire felhozom, össze ts töröm.

Gondoljanak csak jól rá!... Maguk mit felelnének erre a kérdésre: mi az öröm és mi a bánat? (Kapkodják a lélekzetet a fiúk.) S Petőfi?... (Áhitatos csodálkozás.)

Erről mondta Meltzl Hugó, a legnagyobb magyar Petőfi rajongó a kolozsvári egyetem híres professzora, hogy midőn Afrika partján felolvasta ezt a röid néhány sort egy művelt franciának, az izgatottan ugrott fel, s lehetetlennek tartotta, hogy ezt egy 23 éves ember írhatta! Mit gondolnak különben, mi az áldásosabb a művészet szempontjából : a bánat, vagy az öröm ? Némelyek bizonytalankodnak, de a nagyobb rész habozás nélkül feleli: a bánat! Miből látják ? Balassi szerelmi bánatából fakadt dalai a lagszebbek stb. Kisfaludy S. Kesergő Szerelme is nagyobb hatást tesz, mint a Boldog szerelem! Mi a művészetnek a hivatása tehát önmagára a művészre nézve ? Megkönnyebbítés. Életszükséglet, nem fényűzés, vagy játék az irás önmagára nézve is. — Másik Petőfi költemény volt az Egri hangok. Különösen megcsodáltuk a Ill-ik versszak pazar fantáziáját: „Kedvemnek ha magva volna“ . . . Télen rózsaerdő ! . .. Égre feldobott szív, mint nap ! . . .

Hogy jelentkezik a művészi tehetség? Melyik fajtája lép legelőször fel ? Milyen csodagyermekeket emlegetnek pl. leggykrabban ? Ze-