Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 10. szám - Dr. Törös László: A filozófia tanítása – egy óra tükrében
438 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE a Honfoglalásban, vagy pedig mögötie van-e valami gondolat? Michel Angelo láthatta-e az Űtolsó ítéletet, mégis meg tudta-e festeni ? Eleven eszmecserében lassanként kialakul, hogy minden művészi törekvést, alkotást háttérben egy vezérlő gondolat irányít, e nélkül semmi az egész alkotás, Ez, amit az irodalomban „alapeszmének“ nevezgettek a tanulók. (Pár mű alapeszméje.) Kapva-kapunk ezen a fontos eredményen, amelyet szeretnék a tanulók esztétikai alapelvévé is tenni, s világnézetük egyik sarokkövét lerakni vele. Táblára írjuk: A fantázia nélkülözhetetlen két eleme: 1. Anyag (képzetek, élmények). 2. Jelentés (alapgondolat), Mi következik ebből? Csupán csak megvesztegető színes szavai alapján lehet-e valamit költeménynek, kuszán felrakott színei alapján festménynek tekinteni? Futuristák, kubisták, Kassák, sőt Ady Andrének is sok verse! Szorul-e Ady Endre arra, hogy a szemetet is — ami mindenütt van — értéknek tartsuk nála ? Nem ! Csak a történelmi távlat hiánya idézi elő akár az egyik, akár a másik irányban a túlzást! [Mondjunk egy pár szép Ady költeményt! Én felolvasom bámulattal „A vár fehér asszonyát". Értelmetlenségeiből is olvasunk fel.) Igen, az az igazi művészi munka, amelynek láttára úgy kiáltunk fel szent és boldog ujjongással, mint Reviczky, Munkácsy „Ecce homo‘‘-ja láttára; . Ez Ö! így képzeltem én Álmomban éjjel, elmélkedve nappal, Kerestem arcét, végre föllelém 1... Az örökéletre hivatott művészi alkotás nagyszerűsége mellett is végtelen egyszerűnek, szinte egyetlen lehetséges megoldásnak tűnik fel! Különlegességek, erőltetett egyénieskedések különben sem válnak egykönnyen nemzeti tulajdonná, mert nincs kapcsolatuk a nemzet leikével, pszichológiailag pedig ez minden lelki hatás főfeltétele! Soha sem tarthatunk tehát igazi, örökéletre hivatott művészi alkotásnak olyat, amelyben vagy az értelem, a jelentés sántít, vagy a kifejezés erőtelen. Sőt, ha rangfokozatról kell beszélni, az első még fontosabb és maradandóbb. (Zrínyiász. Vázolva rajzoló feltalálók, tudósok munkája! Madách.) No most az a kérdés, milyen átalakulásokon megy keresztül az élményanyag a művész kezében? Minden tankönyv ismerteti az abstrakciót, determinációt és kombinációt, bőséges művészeti példákkal letárgyaljuk mi is. Fontosabb azonban a fordulat: mi vezeti a művészt az utak és módszerek megválogatásában ? Művészi ösztöne, mely legerősebben működik az ihletben felvillan azonnal lelki-szemei előtt a kívánt kép, Akiben nincs meg a „meglátásnak" ez a készsége, ne menjen művészi pályára, legfeljebb mester-ember válik belőle. Ez a lényeges különbség művészet és mesterség között! Milyen lehet a képzelet munkája, könnyű vagy nehéz ? Bizonytalan feleletek! Bizony legtöbbször igen kimerítő, (Beethoven) anélkül, hogy a művész teremtő révületében tudna róla. S éppen ez a veszedelme.
