Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 9. szám - Belföldi lapszemle
400 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE cokon (sok idő lehet itt takarításra!), ablak, lámpadísz, osztály cimer stb. Ez mind igen szép, csak nem szabad úgy feltüntetni, hogy mindez a padok máskép való állításával született meg. A mostani padihelyezés mellett is sok megvalósítható ebből: különösen lányiskolában meg is van sok helyt a csinosságra törekvés: virágdísz, képek, tanulómunkák kitevése stb, A tanári asztal pedig a régi teremben sem olyan félelmetes, mint azt a cikkíró mondja, hiszen a modern tanár lemegy a tanulók közé, ha ezt a tanítás úgy kívánja, lemegy, nem marad fenn a katedrán félelmetes bíróként, mint a rémnek lefestett tanárt szokták jellemezni, ki noteszából feleltet és nyúzza a tanítványait. Sok jó gondolat, de túlzás is, mint minden újítónál — Hacker Boriska a korrepetálás lélektanát adja, s így igen fontos kérdést érint. Megállapítja, hogy a helyes foglalkozás feladata az, hogy önmagát feleslegessé tegye, a gyermeket a közös iskolai munka elvégzésébe belezökkentse. Tehát nem csak a lecke elvégeztetése ennek kötelessége, hanem a bajkikutatása és megszüntetése, — Csorba Tibor (odaírja, hogy „tanár") arra buzdít, hogy tanuljunk egymás munkájából, tehát ne titkoljuk el egymás elől a tanítás tapasztalatait, inkább közöljük tanításunk érdekességeit, különösen a fogalmazástanításnál és beszéd és értelemgyakorlatoknál soha sem eleget tapasztalni. Erre törekszik Móhr Győző nem rég ísmeretett Fogalmazástana, melyben a szerző hosszú tanári tapasztalait közli fiatalabb kollégáival. Erre fontosak a több iskolában most is folyó u. n. nyilvános órák, vagy helytelenül míntatanítások rendszere, melyből — ha tényleg a rendes órát mutatja a szaktanár — igen sok tanúlság vonható le. Ezt még Mágocsy-Dietz Sándor iskolafelügyelő és Rátz László igazgató idejében valósította meg a budapesti evang. gimnázium s most is folytatja a budapesti leánykollégiummal együtt. Panonhalmi Szemle VI évf. 3. sz. Szalay Jeromos: A francia katolikus iskolák 100 éves jubileumáról emlékezik meg. 1831-ben május 9-én nyitotta meg Montalembert, Lacordaire, de Coux az elsőket s ma elemibe 700.000, középiskolába 200.000, katolikus egyetemre 8—9000 tanuló jár. A paptanároknak nem kell állami egyetemi diploma, mert ezt jelenti a francia tanszabadság. Az iskolák fenntartása, mint a mi protestáns iskoláinknál is, tandíjakból és az intézet egyéb jövedelmeiből történik. És mégis töri magát a nagy tömeg a felekezeti iskolákba, így az állam fényes épületei sokszor üresek, míg a szegényes katolikus iskolák tömve vannak tanulókkal. Csak az érettséginél van állami ellenőrzés, itt a katolikus tanárok nem is tagjai a bizottságnak, mely idegen állami tanárokból és egyetemi tanárokból áll. Szép tanszabadság! Most nagyok az anyagi gondok, melyek ott is maguk után vonják az állami beavatkozást. De megállapítja a cikkíró, hogy egyenlő erőviszonyok mellett a felekezeti iskolák versenyképesek lennének. Sárközy Pál a hat magyar bencés középiskola múlt évét ismerteti az értesítők alapján. Krónikás,
