Protestáns Tanügyi Szemle, 1931

1931 / 9. szám - Péterffy László: Irodalmunk tanítása

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 391 a kiszemelt prózai vagy költői olvasmány didaktikai feldolgozásához, hanem egyszerűen azért, mert a didaktikai vezérkönyv sok időt rabló fáradságtól kímélné meg az idősebb tanárokat, a kezdőknek pedig biz­tos Ariadne-fonalat nyújtana a tökéletesedéshez. Mikor ezt a két szót: didaktikai vezérkönyv kimondom, nem taní­tási gyakorlatok rendszeres gyűjteményére gondolok, legalább is nem olyan természetű gyakorlatok gyüjeményére, aminők az elemi iskolai oktatás köréből garmadával jelennek meg a „Néptanítók Lapjá‘‘-ban és más didaktikai folyóiratban, Inkább gondolok arra a német könyvre, amely „Der Bücherschatz des Lehrers" sorozatban jelent meg, „Präpa­rationen für den Deutschunterricht“ címmel. Ez a több kötetből álló mű a német alsó- és középfokú oktatásban szőnyegre kerülő összes költemények módszeres átvilágítását adja azzal a mindenre gondoló és kiterjeszkedő alapossággal, amely a német szellem egyik lényeges sa­játsága. Ennek mintájára a magyar vezérkönyv is csak költeményeket tartalmazna, azért csak költeményeket, mert a költői lélek eme meg­nyilvánulásai a bennük ható lelkítevékenységek természeíe miatt sok­rétűbbek, s így eredményes tárgyalásukra nagyobb súlyt kell vetnünk. Most az a kérdés, hogy milyen tálalásban foglaljanak helyet a tanterv kívánta költemények ebben a vezérkönyvben ? Azt hiszem hogy a tisztán látás érdekében nem végzek felesleges munkát, ha az emlí­tettem német mű útmutatása szerint, de az „Utasítások“ szellemében egy költeményt elemezek olyan módon, ahogyan annak tárgyalását a vezérkönyvben elképzelem. A költemény Berzseny Dániel klaszikus alkotása: A közelítő tél. Tárgyalandó valamelyik felső osztályban. Mód­szeres lépések: 1. Hangulatébreszlés. 2. Tárgyi és nyelvi nehézségek eloszlatása. (A tanulók kérdeznek, s ha isme­retük köréből telik, ugyancsak ők oszlatják el a költemény egyes helyeit megülő homályt. A tanár csak helyesbit, pótol, hézagokat tölt ki.) Hervad már ligetünk, s díszei hullanak ... A liget díszei: a virágok és a fák lombsátora, a tél közeledtére lehullottak.* Nincs rózsás labirint. . . Labirintus útvesztő. Így nevezték az ókorban azokat a hatalmas épületeket, melyeknek főrésze a folyósok százaiban veszett el. Hires labirintus volt a krétai. A monda szerint Minos király építtette Daedalus-szal a Minotaurus számára. A kertészet a barok-korban virágból alkotott labirintusokat. A költeményben ilyen viráglabirintusról van szó. ... nem lengedez a zefir. Zefir langyos nyugati szél. Nincs már szimfónia. Szimfónia görög szó, összhangot jelent. Itt általában hang, ének a jelentése. A csermely violás völgye nem illatoz ... A patak ibolyával borított völgye nem illatoz. A völgy virágai a tavasz és a nyár elmúltával elhervadtak. S tükrét durva csalit fedi.. .‘ Tükre zavaros. Lehulló falevél s más hervadó növény borítja. A hegy boltozatin ... A hegy oldalain . . . Nektártirzusain ... Szöllőtőkéken . .. Nektár a görög istennek itala; tirzus szőllő­­lombbal és repkénnyel körülfont bot. Bacchus papnői viselték. O, a szárnyas idő.. . Szép matafora. Az időt eleveníti meg. . .. koszorúm bimbaja. . . Metafora, ifjúság. . . . szép tavaszom ... Metafora, ifjúság. • A magyarázatok részben magaméi, résiben régibb és újabb tankönyvekből valók,

Next

/
Thumbnails
Contents