Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 9. szám - Dr. Mohr Győző: Ady Endre két irodalmi óra keretében
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 363 képest ezúttal mellőzzük az ilyen elbírálás alá eshető alkotást a majd alább következő indokolással. Az Adyzmus is lényegében új formakeresés módosult meglátások számára, bár ez a kérdés az utóbbi időben oly hullámokat vert, amelyek a lényeget szinte elborították. Ady másként látta az életet és problémáit mint az előttevalók, sőt, ami az eredeti meglátok rendes sorsa: mást látott az életben mint a kortársai. Végzete volt, hogy az életok és okozali kutatásában más következtetésekre jutott a beidegzett közlátásokon túl. Pedig ő sem jelent ugrást a fejlődésben, őt is előfeltételek támasztották létre! Hogy csak egy rövid szakaszt említsek az áttekinthetőség kedvéért, a rokokótól a mára gondolok. Ott a természet, a test teljes maszkírozása — még az arcot is vastag puderréteg borította — sehol-sehol a természetes test fillérnyi területen sem — és ma: a nudítás, a teljes szinte leegyszerűsített természetig. Csaknem kétszáz év kellett eme fokáig a mai modernizmusnak és a hideg vízbe nem bocsátkozhatik óvatosabban az ember, mint amennyi foka volt a rokokó átalakulásának a mai verizmusig. Átmenet volt az akkori rokokó, átmenet a mai verizmus és átmenet minden kor a következőre. Megállás nincs az életben, egyik vonatkozásában sem, sem fizikai, sem pszihikaiban. Mindenütt átalakulás, átmenet, — csak utólag pontosan megállapítható előfeltételek szerint, alig befolyásolható atavizmus, adottságok szerint. A fiziológiában már ismerünk kikerülhetetlen törvényszerűségeket, a pszichológiában is, amelyek az átalakulásokat szabályozzák, analógiákat eredményeznek, így a társadalmi cselekvéseket is, ilynemű törvényszerűségek szabályozzák. A művészet is társadalmi cselekvés, a társadalomnak szól: a művészet is szigorú okozati összefüggésben áll az előzményekkel és természetesen a környezetből folyó hatásokkal is. Az Adysmus is adottságok és környezethatások logikus eredménye. A leplező rokokótól, a leleplező verizmusig hosszú volt az út; útjelző táblákon látjuk a közbeeső területen az ideálizmust, a klasszicizmust, romanticizmust, a natiónalizmust, poetikus reálizmust, naturálizmust, verizmust. Természetesen, ezek az elvek nem a kitenyésztett alakjukban, abszolút fokon értendők. Minden korszakban konstatálható minden művészi elv, sokszor csak embrionális állapotában, de kimutatható mégis. így a szinbolizmust nem is merném a modernizmus eszközének nevezni, tudva, hogy a bibliától kezdve a mai korig nem mint esztétikai meglátott elv, hanem mint előadási módszer felcsillan minden korban, akár az allegória. De míg ez hasonlóságon alapszik, addig a szimbolizmus értelmi kapcsolatokból ered. Ady pályájának dele az előbbi sorozat végére esik időbelileg tekintve. Tehát a környezet kínálta fel neki a meglátás módszerét: a reálizmust, a meglátás anyagát szintén a vajúdó környezetlől vette. Modern hatások, modern módszerrel megfigyelve modern formákat követeltek és ezek a tényezők együttesen alkotják az Adyzmus lényegét. Ahol nem volt még elég éles műszere a tudatalattiság meglátására, ott a szimbolizmus a kivetítési módszere, akár Illés prófétának, avagy Szent
