Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 8. szám - H. Fekete Péter: Szemléltető eljárás a történelemtanításban
342 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE bői is. A régi történelmi események is a leghívebb megszemélyesítésben kerülnek ma már a képszalagra, s mint ilyenek nagyszerű segítőeszközei a történelmi szemléltető oktatásnak. A szemléltető oktatás érdekeit szolgálja az egyes alkalomszerű eseményekhez fűződő történelemtanítás is. amit a munkaiskola hívei Gelegenheitsunterricht-nek mondanak. Valamely történelmi évforduló, emléknap, képviselőválasztás stb. mind kedvező alkalmul szolgálhat arra, hogy a tanítási anyag megfelelő részét ahhoz kapcsoljuk hozzá, s ez által élményszerűvé tegyük azt a tanulóra nézve. Ez alkalomszerűség egyáltalában nem okoz rendszertelenséget, ellenben feltétlen eredményessé és maradandóvá teszi a tanár munkáját a hozzáfűződő élmény által. Az ilyen tanítás megelőzi mintegy bevezetésül az alkalomszerű eseményt, mely után a tanuló sokkal inkább érdeklődő és megértő szemmel vesz abban részt, mert az aktivitásra szinte fel van híva. Az esemény után következő megbeszélés, amelynek kapcsán a tanulók egyéni tapasztalataikról, megfigyeléseikről is beszámolnak, vagy azok alapján kérdéseket intéznek a tanárhoz, — teljessé teszi, megvilágítja esetleg homályos oldaláról is azt az eseményt, melynek emléke, — úgy lehet, — egy életen át elkíséri a tanulót. A történelem tanításában követett ilyen szemléltető eljárás lényegében a munkaiskola követelményeinek megvalósitása, mert ezáltal a lehetőségig biztosíttatik a tanuló aktivitása, öntevékenységi ösztöne kielégítést nyer, szabadsága a tanítási idő alatt nem korlátoztatik feltétlenül, vagy legalább is nem kényszeríttetik merő passivitásra. Ez eljárással lényegesen közelebb visszük a tanulót a szülőföldismerethez, annak történelmének megismerése által belekapcsoljuk lakóhelye való életébe, melyből szinte erőszakkal tépte ki a régi iskola (Lernschule) akkor, mikor csak idegen légkörbe vitte a tanulót, a helyett, hogy az otthon múltjának feltárásával, a történelmi fejlődés fokozatain áthaladva megértette volna azt a jelent, melyben egy életet fog leélni a tanuló. Hogy mindezek a tanárnak kétségtelenül sok munkát adnak, vitán felül áll. Azonban megvan annak a bőséges ellenértéke is a tanulók történelemtudásában s abban a soha meg nem szűnő szeretetben, melylyel e tudományág iránt a tanuló egész életén át viseltetni fog. A tanár munkájának megkönnyítése, s a szemléltető oktatás mennél tökéletesebbé tétele szempontjából különben szükségesnek tartom, hogy az iskoláknak éppen úgy legyen történelmi előadó termük, mint ahogyan van pl. természetrajzi. E teremben, s a mellette levő múzeumszobában úgy helyezhetők el a gyűjtemények, a történelmi szakkönyvtár stb., hogy azok nagyobb utánjárás nélkül rögtön a szaktanár rendelkezésére álljanak, s minden percben lehetővé tegyék a szemléltetést. A szemléltető eljárás teheti csak a történelem tanítását igazán eredményessé, élvezetessé; azáltal tudunk a tanuló részére soha el nem feledhető élményeket biztosítani, ezáltal válik a történelem azzá, amivé tényleg lenni kell: az élet tanítómesterévé. (Hajdúböszörmény) H. Fekete Péter,
