Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 8. szám - Tóth Etelka: Történelemóra a leánygimn. VII. osztályában
336 PROTESTÁNS .TANÜGYI SZEMLE T.: Ezt hívják szövetkezeti termelésnek. Ugyanígy a fogyasztók is szövetkezzenek, hogy közvetlenül termelési áron szerezzék be az árukat s akkor nem kell a közvetítés díját a kereskedőnek fizetni. N.: Ilyen fogyasztási szövetkezetek ma nagy számmal vannak az egész világon. Ilyen például a köztisztviselők fogyasztási szövetkezete Debrecenben. A vevők részesedést kapnak a haszonból. A termelő szövetkezeteknek különösen Dánia a hazája. T.: De a termelő szövetkezetek Owen korában nem igen terjedtek el, sőt amit Owen alapított az is feloszlott 1826-ban. 1827-ben hazájába visszatérve ott is megpróbálkozott ezekkel. Owen azt találta ki. hogy célszerűbb volna, ha az állam vezetné ezeket az üzemeket. A munkanélküli munkásokat ezekben lehetne foglalkoztatni. A munka haszna közös lenne, a munkaidő korlátolt s az étkezés közös. A munkásokat szigorú szövetkezeti szabályok kötik. Itt már nagyon letér Owen a valóság talajáról és a képzelet világában jár. Hasonlít ez a communístikus szövetkezet ahhoz, amit Madách rajzol „Az ember tragédiájáéban a falanszterben. A társadalomnak ezt a formáját Owennek egy francia kortársa, Fourier nevezte igy, akiről később lesz szó. Owen a munkásokat biztatta, hogy általános sztrájkkal kényszerítsék az államot, hogy adja át a tőkések gyárait munkás szövetkezeteknek (szindikátusoknak), melyek szövetkezeti alapon folytatták volna az üzemet. Hogy a munkások tömegeivel érintkezni tudjon, s eszméit megismertesse velük, munkás egyesületeket (Trade union) alakít, ahol közös egyöntetű határozatokat hoznak. N.: Ilyenek ma a szociáldemokraták szakszervezetei. T. : Csakhogy az Owen korabeli Trade unionok különböznek a szociáldemokraták szakszervezeteitől. Az elsők csak arra voltak szánva, hogy Owen eszméit propagálják vagy legfeljebb a munkabéreket szabályozzák és a tűrhetetlenül hosszú munkaidő megrövidítését követeljék. Az utóbbiak pedig, mint majd később látni fogjuk, arra valók, hogy előkészítsék és megszervezzék a munkásokat a tőkések elleni harcra. Mégis a munkaadók ettől is megijedtek s elbocsátották azokat a munkásokat, akik bármely szervezethez tartoztak. A kormány pedig üldözte őket, több munkást letartóztatott és Ausztráliába deportáltatta őket. így rövid idő alatt megbuktak. Az Owentől kiinduló munkásmozgalom csődött mondott, de a nyomán keletkezett munkásszervezetek nagy fejlődésnek indultak. A pénz rejtélye is nagyon foglalkoztatta Owent. Igazságtalannak találta, hogy változó értékű pénzzel fizessék a munkát. N.: A mai pénzválság mutatott rá legjobban, hogy a pénznek az értéke mennyire ingadozó. A munkabéreket pedig nem lehet állandóan a pénz értékéhez képest emelni vagy csökkenteni. Ha drágaság van, akkor is annyi a bér, mintha olcsóbbodnak az árak. T.: Owen ezért kísérletei során azzal is megpróbálkozott, hogy munkabankjegyeket adott ki fizetés fejében. Ezek 5, 10 vagy 20 órai munka ellenértékének feleltek meg. Owen vállalatai sorra megbuktak. Maga elszegényedve és elfeledve halt meg. Csak müveiben él még. Ezek :