Protestáns Tanügyi Szemle, 1931

1931 / 8. szám - Tóth Etelka: Történelemóra a leánygimn. VII. osztályában

330 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 2. óra. A 19. sz.-ban a kapitalizmus társadalmi téren nagy változásokat idéz elő. Visszapillantás a társadalom fejlődésére. A társadalom definíciója. Az ókor társadalma. A társadalmi rétegek egymáshoz való viszonya Platon elképzelésében. A középkor piramisszerű organikus társadalma. A renaissance atomizáló hatása a társadalomra. A rendi társadalom felborulása. A demokratikus eszmék terjedésével törekvés a polgári jogegyenlőségre. Az ipari forradalom új vagyoni osztályokat te­remt. A burzsoázia és proletariátus fogalma. A szociálismus. A szocialistikus moz­galmak rövid történeti áttekintése az ó- és középkoron át a 19. sz.-ig. 3. óra: Tanár: A nagyipar Angliában fejlődött ki legelőbb. Itt alkalmazták elő­ször a gépeket. Itt kezdődik leghamarabb a gőz és a vas világa, ami hirtelen megváltoztatja sok százezer ember életét. Növendék: Anglia északi és nyugati vidékein nagy szén- és vastelepek vannak egymáshoz közel. T.: Itt keletkeznek a gépek feltalálása után az új iparvállalatok, kohók, gőzüzemek, műhelyek. Üj bányák nyílnak, gyárkémények százai ontják a füstöt, az eddig csendes vidék zaját gépek zakatolása veri fel. Az emberek régi, csendes otthonát csúnya és olcsó elővárosok veszik körül, ahol a munkások pihenik fáradalmaikat, míg a gyár sípja újra meg nem szólal. Hirtelen, mint eső után a gomba, kelet­keznek a nagy gyár városok. N : Manchesterben sok a pamutszövőgyár, Birmingham a vasipar köz­pontja, Liverpool stb. T.: A vidék lakossága, különösen a tönkrement kisiparosok, tódultak a városokba, mert ott állítólag sok pénzt lehet keresni. Hát ha sokat nem is kerestek, de az akkori idők rosszul szellőztetett gyárhelyisé­geinek füstjében és porában hamar elvesztették az egészségüket. Ma törvény rendelkezik a munkás egészségének és életének védel­méről, mégis milyen nehéz a munka gyárakban, bányákban. N: Legutóbb a kósdi szénbányában is borzasztó szerencsétlenség történt. — Egyik tanuló elmondja mit látott a debreceni gázgyárban, vagy a diósgyőri vasgyárban. Csattogó, dörömbölő, füstös vasször­nyetegek pokoli hőséget árasztanak. Az izzó vassugár mint valami tűzfolyó kiömlik a szállítóüstökbe, öntőágyakba. Daruk emelnek sis­tergő olvadt acélt. Hajtószíjak őrült forgása. A kohókban 1700'1. Ezek közt dolgoznak a kormos, félmeztelen, izzadt emberek, T.: Ha a gép megkönnyítette is az ember izommunkáját a piramis­építő rabszolgáéhoz képest, viszont állandó éberséget kíván tőle, mert a legkisebb vigyázatlanságért az életével fizet. — De talán a fonó­szövő gyárakban kényelmesebb a munka? N. •' Egy másik tanuló elmondja mit látott a szegedi kenderfonógyárban. Itt is nagy a gépek zaja, mert többszáz gombolyító és egyéb gép van egy teremben. Ajtók-ablakok becsukva, hogy a léghuzat össze ne kúszálja a fonalakat, A levegőben sűrű por. Alig látunk. A gé­­f pék előtt fiatal leányok, asszonyok, itt kevés a férfi. A legtöbb mun­kás száján, orrán valami szájkosárszerű szűrőkészülék, amitől nem tud beszélni. Ez a porban úszkáló, tüdőtmegülő rengeteg finom ken-

Next

/
Thumbnails
Contents