Protestáns Tanügyi Szemle, 1931

1931 / 8. szám - Tóth Etelka: Történelemóra a leánygimn. VII. osztályában

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE

329

szaktudás gyakorló helyei voltak. A jogászok számára itt volt Páncrélvármegye, mely országgyűlést tartott akkor, mikor az önkényes kormány nem engedte a rendek összehívását. Ennek folytatója lett a Nándor-vármegye, amelynek jogászai a megyei és az állami élet nyilvánulásaiban gyakorolták magukat. E társulatokban edzetté erejét Szemere Bertalan, Fáy, Tompa, Kazinczy Gábor, Erdélyi János, Warga János, Szemere Miklós és sok más nagy emberünk.

Azt se hagyjuk említés nélkül, hogy Bessenyei a Holmi c. munkájában nagy dicsérettel szól a diákok erkölcséről. Ha ez a szigorú törvényeknek is tulajdonítható, mindenesetre dicséretes s a későbbi állami és társas életre való előkészítés jele.

A Magyar Kultúra 1926. 108. lapján a Komáromi—Pataki diákok c. regényével szemben így szól: „A legelhíresítettebb kollégiumnak, a patakinak az életét írja le benne. Ebben a diákéletben bizony semmi nincs, ami jellegzetesen kálvinista volna, sőt egészben is, egyenként is bele lehetne illeszteni akármely konviktusba és gimnáziumba.“ Talán még sem egészen így van ez. Két jellemvonást azért megemlít: 1. együtt élnek az akadémisták a gimnázistákkal, ami nagy hiba; 2. ebből a hibából foly a másik hiba: tolják egymást, támogatják; innen érthető meg a felnőttek (az alacsony sorsúak és a hatalmon lévők) bámulatos szolidaritása, amellyel segítik előre viszik egymást, mert beléjük nevelik. Hát bizony ez a mi szemünkben nem hiba! Mert a kálvinista iskolában az önállóságra való nevelés hasznos tényező volt a magyar intelligencia kifejlődésére. S az ilyen nevelés nélkül nem tudták volna végigélni a bujdosás szomorú éveit. Csak úgy tarthatták fenn magukat s az iskolát a viszontagságok között a tanulók, hogy mint „Patakország“ polgárai, a soros mindenesi szolgálattól kezdve a számadásra kötelezettség súlyos felelőségével járó vagyonkezelésig minden szolgálat ellátója belőlük került ki.

Gulyás József.

Történelemóra a leánygimnázium VII. oszt.-ban.

Az újkori angol szociálizmus kezdete, Owen Róbert.

Az előző két óra készíti elő a harmadik tárgyát.

Az 1. óra gondolatmenete: A 19. sz. tudományos életét a hasznossági irány jellemzi. Ennek eredménye a sok találmány, főként a technikaiak; a gépek. A gépek alkalmazása forradalmat okoz a gazdasági életben. A gyáripar háttérbe szorítja a háziipart és manufacturát. A közlekedés tökéletesítése tömegessé, olcsóvá, gyorssá teszi a szállítást. A tőke és hitelgazdaság megalakulása. A tőke irányító uralma a gazdasági életben a kapitalizmus. A fiziokraták és Smith gazdasági tanainak hatása alatt a szabadverseny elvének érvényesülése. Ennek következménye: nagy ellentétek keletkezése. Egyfelől nagy vagyonok halmozódása, újabb vállalatok keletkezése. Másfelől kiszolgáltatott munkástömegek, alacsony bérek, gazdasági válságok, elégületlenség.