Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 8. szám - Gulyás József: Az önállóságra való nevelés a sárospataki iskolában
328 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE Istvánfi Mátyásné alapítványt is tett a számára. Mikor a bújdosások után hazajöttek, még tanáruk sem volt. A nagyobbak tanították a kisebbeket, a nagyobbak pedig egymástól tanultak. Az iskolájuk elfoglalása idején a kapuk bezárásával védték iskolájukat (1714). így tartották fenn magukat századokon át, a világ legolcsóbb közigazgatásával, mint Radácsy György írja. így kerültek ki edzett, képzett, önálló, szolgálni és vezetni egyképpen tudó férfiak innen, mint „egykor a trójai lóból". Mert a nélkülözés sok mindenre megtanította a pataki diákokat. Nem szólunk itt a legáció és a mendikáció ész- és test-megpróbáló viszontagságairól, derűs és borús, de a diákra mindenképpen hasznos tapasztalatairól, mert ez más kálvinista iskolákban is megvolt. Hanem a szegény tanulók tanulását elősegítő sok kis támogatásról, pl. a szolgatanulóságról jó lesz néhány szót szólni, hiszen sok szegény, de később nagytehetségű s nagyranőtt ember diákpályáját könnyítette meg ez. Az úrfi tanulók mellett lakás, koszt járt a kiszolgálásért, s ez nem volt lealázás. Sőt bizonyos baráti kapcsolat fejlődött ki köztük, amely az életben is folytatódott. Mig tápintézet nem volt, többen összeálltak, főzettek maguknak egy-egy gazdasszonnyal a diákok. Ekkor megtanulták az élet gyakorlati beosztását is. Sokan pedig tarisznyából éltek. A mai tápintézetben is vannak, de a régiben is voltak felszolgálók a fiúk közül, akik tiszte (peczur) nem volt megszégyenítő, sőt örömmel csinálták sokan. Az osztályok nagy létszáma rákényszerítette a tanárokat arra, hogy egy-egy csoportot egy-egy jobb diák vezetésére bízzák. így a kis tanuló hamarosan megtanulta a tanítás fogásait, mire letette a szigorú „csődületi vizsgát", kész tanítóként állt az iskola szolgálatába, hacsak rövid időre is. Még az iskolai nagykönyvtár kezelői is 1783-ig ők voltak (az igazgató ellenőrzése mellett). Az ünnepélyes examen a nagyközönség előtt való megállásban is gyakorolta őket. Kazinczy F. egy ilyenen mutatta be első írói munkáját. Szellemi tekintetben is sok alkalma volt az ifjúságnak az önállóság elsajátítására, illetve megszokására. Említettük, hogy a diákok közül választott 2 ifjú volt a könyvtár kezelője. Kazinczy nagy dicsérettel említi, hogy a 20.000 kötet könyvtárt szabadon használhatta. (Ma is a felsőgimnázium s az akadémia szabadon hordhatja ki a könyveket, néha bizony elrongyolja s el is veszíti.) Az egyletek pedig egyenesen melegágyai voltak a diákok önállósága kifejlesztésének. Az 1782-ben alakult s messze földön hires énekkar, amelyről Fáy, Lőrinczy György és sokan mások olyan magasztalólag írnak; az 1864 óta élő betegsegélyző egylet, mely a főiskola orvosa mellett (már 1791 óta külön orvosa van a kollégiumnak) olyan áldásos munkásságot fejt ki; az 1832- ben alakult Ifj. Egylet, mely nevét 1843-ban Szépműegyletre változtatta ; az 1832-ben alakult Esküdt díákkar könyvtára, az olvasó egylet, a segélyegyletek, az Erdélyi önképző, mely a Petőfi társulatból alakult 1869-ben és több más egyesület, mely Széchenyi hatása vagv Szemere Bertalan buzgólkodása alatt született meg... mind az önállóságra való
