Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 8. szám - Gulyás József: Az önállóságra való nevelés a sárospataki iskolában
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 321 nevezték el. Fináczy szerint a 18. század második felében az ifjúságnak már csak itt volt igazi önálló élete. Békefi szerint a debreceni főiskola 1657-i törvényei sok tekintetben a pataiak után készültek. Kövy hallgatására az egész magyar hazából ide sereglettek a joghallgatók. A magyar népdal felkarolói közt a pataki diákságnak fontos szerep jutott. Kacsóh Pongrác szerint az igazi népdal típust a kuruc nóták és a pataki diáknóták mutatják. A tankönyvkiadás terén 1853. majd 1873 után vezető szerepe volt az iskolának. Kézikönyvekben Toldy Ferenc szerint minden más iskolát túlszárnyalt. Itt jelentek meg a nagy hírnévre emelkedett Sárospataki fűzetek. Itt volt egyidőben a legnagyobb fizikai gyűjtemény. E helyen állították fel az első iskolai kórházat. Nem csoda, ha az önállóságra való nevelésben itt bővebb alkalom kínálkozott úgy a tanulók, mint a tanárok számára, mint másutt. Itt van mindjárt az iskola szervezete. Minden vagyon az ifjúságé volt. A birtokot, az alapítványokat nem az iskolára, mint ilyenre, hanem az ifjúságra hagyták, övé volt az iskola, de övé volt annak ezer gondja is. Ez iskolai társaság feje a szénior volt, aki valóságos kiskirály volt a maga birodalmában. Több volt a fizetése sokszor, mint a professzornak. 0 kezelte a vagyont, adta a fizetést az alkalmazottaknak, hivatalnokoknak, cselédeknek. Ö szedte be a kihelyezett tőkék kamatait, s ő dolgoztatta a szőlőket. A szénior kezei s lábai a diák hivatalnokok voltak: a contrascriba, a viní és libi praebitor, cellista, az egyházfi stb. Ez a sok iskolai tisztség jókor hozzászoktatta az ifjúságot az öntevékenyen való intézkedésre, egyúttal a kötelesség teljesítésére. De a tisztséget nem viselők is sokszor voltak olyan helyzetben, hogy az önállóságuknak jelét adhatták. A nagyobb diákok közül az I. évesek közül kerültek ki a vigilek, apparitorok, famulusok. A II. évesek a templomban diktáltak, a III. évesek beteg társ mellett virrasztottak, halott diákot vittek (esetleg a tanári családok elhúnyt tagjait), a IV. évesek köznap délután könyörögtek, az V—VI. évesek vasárnap délután prédikáltak, a VII—VIII. évesek délután katechizáltak. A 12 primárius után 30 gregarius jött, akik reggel és este imádkoztak. Az I. évesek szolgai kötelezettségét csak 1835-ben törlik el. A seniori gazdálkodás 1708-ban már nem volt megfelelő. Ezért tiszttartót (provisort) állítottak be s 1726 óta a világi gondnok is egyre jobban befolyt a vagyoni ügyek intézésébe. Később az iskola igazgatójától függőitek a senior, a gazda, a cselédek, a praebitorok. A seniornak mindig el kellett számolni a bevételekkel s kiadásokkal. Az ifjúság e nagy befolyására helyesen mutat rá Fináczy, mikor megállapítja, hogy a tanárokat a consístorium hívta meg, de az ifjúság meghallgatásával. Ennek természetesen volt káros következménye is. Ha pl. az ifjúság, jogaiban csorbítva érezte magát (pl. a rector borárulása miatt), lázadásba ment, sőt ad arma-t is kiáltott. A hírhedt Csécsi-világban pedig az is megtörtént, hogy az egyik professzor pártja a másik pártját kiverte az iskolából. Viszont dicséretére kell felhozni a pataki ifjúságnak, hogy a bújdosásban is megtartotta „a pataki diákság" nevet, amiért
