Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 8. szám - Gulyás József: Az önállóságra való nevelés a sárospataki iskolában
326 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE képpen cselekszenek. Gondoljunk csak az elszakított területek iskolaügyére, az utódállamok tankönyveinek hajmeresztő állításaira s ezek alapján képzeljük el iskoláikban a történettanításnak magyargyűlölettől csepegő hangját! Nekünk nincs szükségünk arcátlan történeti hazugságokra, aljas emberi ösztönöket felkörbácsoló hangra, sőt megszokott, elértéktelenedett hazafias frázisokra sem, de szükségünk van pillanatig sem szünetelő, tettrekész, céltudaíos, nemzetépítő munkára. Ez pedig a történet órákon abban csúcsosodik ki, hogy a tanár a történeti anyag aktuális tartalmának segítségével vésse ifjú véreink leikébe a magyar igazságot és lássa el őket szellemi fegyverekkel, oltson beléjük hitet erkölcsi erőt és bátorságot a letíport igazság feltámasztására. Dr. Madai Pál. Az önállóságra való nevelés a sárospataki iskolában. A most négyszázados fennállását ünneplő pataki schola sok hasznos szolgálatot tett a magyarságnak és a reformátusságnak a nevelés terén. E szolgálat most sok szempontból kerül vizsgálat alá. Mi e szempontok közül most az önállóságra való nevelés szempontját vesszük vizsgálóra. Hogy a kálvinista iskolák e téren mily nagy szolgálatokat tettek, azzal már sok könyv és cikk foglalkozott. A pataki, pápai, debreceni és enyedi iskolák mindig kimagaslottak a többi prot. iskolák közül. A debreceni iskola szerepét pl. nagyon szépen méltatta Csűrös Ferenc A kálvinista szempontok és a modern nevelés c. felolvasásában. (Orsz. Ref. Tanáregy. évkönyve 1912—13, I. 97.). Kitért erre Barcsa János is a Debreceni koll. és pártíkulái c. könyvében is (1905.). Hogy most a pataki iskolát választom ki e célra, annak oka egyrészt az iskola nagy ünnepe, másodszor az, hogy erre még nem elégszer hívták fel a figyelmet, harmadszor egy kesernyés hangú bírálat, mely a Magyar Kultúrában a Komáromi—Pataki diákok c, regényével kapcsolatban nem régen jelent meg, mely bosszús irigységgel konstatálja, hogyan tolják, támogatják egymást a pataki iskola diákjai. Mert van több dolog, ami a pataki iskola diákjait megkülönbözteti más iskolákéitól. Árvay József szerint Patakon már főiskola volt akkor, mikor Brandenburgban még vándor tanítók jártak faluról falura a könyörgéseket tanítani. Coménius itt írt először propaganda-iratot a sport érdekében, de ugyan ő óvott a játék túlságba vitelétől is. Itt voltak az első játékdélutánok Magyarországon. Az itteni nevelésről nagyon szépen ír Badícs Ferenc a Fáy András életrajzában. Itt tanították először kísérletekkel a fizikát, amiért Simándit ördöngösnek
