Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 8. szám - Dr. Madai Pál: Aktualitás a történettanításban
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 324 rétéit se tárgyi ismeret, se eszmei tartalom tekintetében átlépni. Ügy adjuk a múltat, ahogy volt. Az eszményekben rejlő történeti fogalmak, elvek, eszmék stb. a céltudatosan rendezett konkrét anyag tükrében világosan jelenjenek meg. Vezérelvünk legyen, hogy a nevelés számára igazán értékes absztrakt mag: erkölcsi elvek, hazafias érzések és gondolatok, vallási, jogi és társadalmi értékek, művészi eszmények stb., csak az őket létrehozó történelmi események sorozatából, a hamisítatlan kormiliőből bontakozhatik ki. Minnél teljesebb, világosabb, színesebb, plastikusabb lesz a konkrét kép, annál közelebb jutunk történeti személyek és korok leikéhez s annál tökéletesebbé és hatékonyabbá válik a benne rejlő eszmei tartalom. Az események tárgyalásánál a konkrétet és absztraktot egymástól nem választjuk el, a kettő összfonódva állandóan egymást kiséri. , A cselekvők tettével egyidejűleg járják át érzelmi és akarati elemek. így gondolat, érzés, akarat a tettel, illetőleg annak emlékével egységes lelki komplexumba szövődik és egymást erősítve ágyazódnak az emlékezetbe. így jön létre pszichológiai és logikai elemek tarka szöveteként a történemi élmény, amelynek megteremtése a történettanítás munkájának legfontosabb, de egyszersmind legnehezebb feladata is. A tárgyi keretek közt kifejlődött történeti élmény bizalmas, meleg légkörében folyik le tulajdonképpen az érzelem és gondolat átadásnak, az analógiás megyőződés kialakulásának, a lelki irányításnak igazi nevelő munkája. Tanár és tanítvány átérzi, hiszi és akarja amit a múltban jónak és igaznak megismert. A jövendő haladás képe a múlt és jelen követendőnek elfogadott értékeiből a tanuló értelmi fejlődése folyamán igy alakul ki. Minél aktuálisabb tartalmú a történelmi élmény, annál erősebb lesz a lelki hatás, a nemzeti élet megoldása váró problémáinak kialakítása körül. Az élmény megteremtésével kapcsolatosan lép előtérbe a történettanításban a művészi elem: az anyag elrendezésének, az események világos, színes előadásának, az érzelem és gondolattartalom átültetésének, a pedagógiai szempontból értékesebb részletek kihangsúlyozásának művészete. Ennek tökéletességétől függ nemcsak a fogalomalkotás tisztasága, hanem sok tekintetben értékének megítélése is. Itt fejlődhetik ki az a szug'gesztív erő, a mely a konkrét anyagon át sugároztatott eszmei tartalmat a meggyőződés és hit szuverén birodalmába viszi. Itt dől el az is, hogyan tudja a tanár az aktuális tartalmú történeti anyagot a nemzetnevelés magasabb szempontjai szerint felhasználni. Ismeri-e a nemzeti létnek emberekhez és korokhoz nem kötött erkölcsi, társadalmi, politikai, gazdasági stb. pilléreit ? Meglátja-e tisztán, ami minden néppel közös, általános emberi s a mi sorsunkkal különösen összefüggő nemzeti ? Meg tudja-e különböztetni a sokszor nagy zajjal kirobbanó, de lényegében futó, átmeneti problémákat azoktól, amelyek a nemzeti jövőt s az előtte ülő ifjú generációt is mélyen fogják foglalkoztatni? Mindezekből világosan következik, hogy a jó történet tanárnak nem elég csak a múltat ismerni minden vonatkozásban, saját kora politikai,
