Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 6. szám - Külföldi lapszemle
246 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE pihenő után munkánkat tovább is olyan mederben és irányban, ahogyan megkezdettük. Ha a szövegnek vannak nehezebb, fontosabb részei, vegyükki azokat s vegyük át külön, de aztán helyezzük el ismét a többi közé és úgy gyakoroljuk be. Wund erre a methodusra vonatkozólag azt is megállapítja, hogy fárasztó és a figyelmet megfeszíti, de éppen a figyelem megfeszítése jelenti a nagyobb eredményt is. Ez a figyelemmegfeszítés sokszor kedvét szegheti a gyermeknek, éppen ezért igyekezzünk úgy rávezetni a növendékeket, hogy a kisebb egységeket egészben, a nagyobbakat pedig részekre osztva tanulja, az utóbbit azonban minél ritkábban. Ha részekre osztunk arra is ügyeljünk, hogy értelmes egészekre osszuk a tanulni valót, pl. ha két strófának együtt van értelme, úgy kell tanulni. Ilyen szempontból azonban már mindenkinek magának kell kísérleteznie. A tanító vsychológiájáról, mint új kutatási területről, dr. Würtenberg ír. Hibáztatva, hogy sokan ez új területre indulva már kezdetben abba a hibába esnek, hogy az ifjúság pszichológiájának útjain akarnak elindulni, pl. itt akár írásbeli, akár szóbeli kérdezősködésnek nincs helye, mert az kétes eredményekre vezetne. Cikkíró Sprangernek nagyértékű munkásságát különösen elismeri, de helytelenítené, ha az ifjúsági lélektan kutatásainak bevált módszerével próbálkoznék hozzányúlni a tanítói lélektan kérdéséhez. Kretschmannak a tárgyak összefügésben való tanításáról elragadtatással ír egy nem tanító szemlélője. Ha pl. Bielefeld-ről tanulnak nem elégszenek meg azzal, hogy csak egyszerűen megemlítik, hogy vászonszövéséről híres, hanem azonnal letárgyalják a vászonszövést is. Azzal sem elégszenek meg, hogy pl. Friedrichshafen a Bodení-tó partján fekszik, hanem letárgyalták a Zeppelin-t magát is, a már eddigi teljesítményét, előállításának módját és a léghajózás jelentőségét. A fali szekrényekben Kretschmann iskolájában apró dobozok állanak, mindegyikben négyögletű papírtáblácskák, melyeken nevek állanak. A tanító elővesz egy dobozt és kivesz belőle egy táblácskát, felolvassa a rajta levő címszót és kapja az ügyes feleleteket. A kérdések kibővítésében és szakok szerint való csoportosításában részt vesznek maguk a tanulók is s így a munka nem lesz sablonos, az eredmény pedig meglepő. Á pedagógiai akadémiák felállításáról dr. Münch akadémiai igazgató értekezik. Németországban a birodalmi alkotmány megváltoztatásával jelentős pedagógiai változtatásokat is léptettek életbe. 1925. június 30-al az addigi pedagógiai szemináriumokat megszüntették. Természetesen gondoskodni kellett helyettük a kor szellemének megfelelő tanítóképzésről. így születtek meg Németországban az egyetemi nívójú pedagógiai akadémiák. Mivel az akadémiák tanideje 2 esztendő, 5 szemeszterre osztva, nagyon fontos, hogy megfelelő erőket állítsanak az ilyen akadémiák élére, akik a nagy célt sohasem tévesztik el szemük elől. Azt az étdekes ellentétet, hogy az akadémikus, aki esetleg nem is ismeri a falut, mert városban született és tanult s mégis egy falu vezetője lesz, úgy igyekeznek áthidalni, hogy a növendékek hetenként falut látogatnak. Az akadémiai gyakorló iskolákat a falun jelölik ki, ma
