Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 6. szám - Megjegyzések
Protestáns tanügyi szemle 247 a rádió és autó világában ez nem jelent nagyobb nehézséget. Még probléma, hogy ezek az akadémiák önállók legyenek-e, vagy pedig valamely egyetem részét képezzék. Az is elintézetlen dolog, hogy vallásilag miként rendezkedjék be az akadémia. A hivatalos felfogás a szimultán akadémiák mellett döntött, de cikkíró szerint míg felekezeti iskolák vannak, addig felekezeti akadémiákra is szükség van. A neveléstudományi munkák organizálásáról Walter Melchior ír. Braunschweigban 1930. február 2-án a műegyetem mellett egy olyan organizáló intézményt állítottak fel, mely hivatva van a különböző kutató munkákat organizálni, az összes pedagógiai munkásokat közös munkára serkenteni. Ügyszólván minden európai állam, de még sok amerikai, sőt ázsiai is képviselteti magát ebben az intézetben. De nemcsak nemzeti, hanem szakképviselet is van ezen az akadémián. Ilyen problémák fejtését tűzik ki céljukul, mint pl. azt, hogy milyen hatással van kiima, talaj, gazdasági forma és szociális rétegződés egy bizonyos terület lakosságának intelligenciájára. Ezt orvosok, pedagógusok, psychológusok és szociológusok közös munkával igyekeznek megállapítani. Ha ezt mindenfelé keresztül vitték, akkor egy pedagógiai térképet készítenének a megvizsgált nagyobb területről. Az érdekes intézetet a braunschweigi állami alapítványból tartják fenn. Történelem óra a munkaiskolában egy munkaiskolái történelemórát mutat be, gyorsírási feljegyzések alapján. Tárgy hazai művelődéstörténelem : miként térítette meg Gallus hittérítő a pogány germánokat Stcinachvölgyben. A tárgyalás módjában a régebbi eljárástól csak az az elütő, hogy a tanító elmesélése alatt szabad bármikor kérdést tenni a tanulóknak a tanítóhoz, de az a feltűnő, hogy választ nagyon sok kérdésre nem kapnak a tanítványok. • (Szeghalom) Pásztor József. Megjegyzések. 1 1. A soproni teol. konferencia egyik előadásához (Az erkölcsi élet válságáról) hozzászólván Kapi Béla ev. püspök, egyebek között a következőket mondotta: „Magas közéleti szereplők becsületes emberszámba mennek akkor is, ha mindenki tudja róluk, hogy a komoly erkölcs szempontjai szerint nem sorolhatók a becsületes emberek közé.“ E súlyos és megdöbbentő szavakat kétfélekép lehet értelmezni. Lehet, hogy a püspök úr e kitétellel csak általánosságban akarta jellemezni korunk laza és könnyed erkölcsi értékelését, de lehet az is, hogy a püspök úr konkrét személyekre célzott. Ez esetben kötelessége volna ezeket megnevezni, különösen, ha az egyházi közéletre célzott, hol igazán csakis kipróbált etikai személyiségeknek kellene vezető tényezőknek lenni! Sz. Ö. 2. A nyári szünetei újra meghosszabbították! Kornis Gy. v.
