Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 6. szám - Külföldi lapszemle
245 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE Falusi iskolák mellett falusi körök vannak, melyeket nemcsak ifjak, de felnőttek is látogatnak. A falusi körök kétfélék, ú. m. háztartási és iskolába járást megelőző kör. Ez utóbbinak célja az, hogy a gyermeknevelés gondját már az iskolábaadás előtt megosszák a szülőkkel. A tömegek megnyerése a nevelési munka számára a szovjetpedagógia fő principiuma, ez által akarják elérni gyors iramban a kulturális nívó emelkedését. A tanulásról. Schulz, Königsberg. Sokan azt gondolják, hogy addig kell tanulni megszakítás nélkül, mig csak el nem érjük a célt. Ez tévedés, mert ha pl. verstanulás közben arra jön rá a tanuló, hogy húszszor is elolvasott egy verset és nem tudta hiba nélkül elmondani, akkor meglepődött, ha félre tette és másnap elővéve tanulnivalóját, néhányszori ismétlés után, meglepően sikerült célját elérni. Még nagyobb eredményt érhetünk el, ha két naponként vesszük elő ismétlésül a megtanulni valót. Ebben nemcsak az idegrostok és az idegpályák egy bizonyos kimerülése szerepel. A gyakorlás során asszociációs sorozatok keletkeznek, ú. n. főasszociációk. Minden föasszociáció mellé mellékasszociációk tapadnak, melyek a főasszociációnak útját állják. A pihenés során a mellékasszociációk eltűnnek s ismétlés alkalmával mindinkább csak a főasszociációk jönnek elő. így érthető, hogy a reprodukálás elosztása mennyire fontos a megtartás érdekében. Ez indokolja azt, hogy mikor tanulunk, ne akarjunk mindent egyszeri tanulással elvégezni, hanem vegyük elő később is ismétlésül. Másik kérdés az is, hogy hogyan tanuljunk? Bár logikus, de fontosságánál fogva mégis hangsúlyozandó követelmény, hogy figyelemmel. Van eset rá, hogy mechanikusan kell tanulni, de ez megerőlteti a figyelmet s ha a figyelem ellanyhul, a munka eredménytelen lesz. Ebből következik, hogy az elemi iskolában de a középiskola alsó tagozataiban, is lehető legtöbbet már az iskolában, el kell végeztetni a növendékekkel. Nem lényegtelen kérdés a tempó kérdése sem. E szerint legjobb először lassan olvasgatni, hogy az aszszociációra kellő idő maradjon, később azonban, amilyen gyorsan csak lehet, kell átfutni az anyagot. Ismeretes a tanulótípus három fajtája is. Ezekkel úgy vagyunk, hogy bár egyoldalúságra nevelni nem jó növendékeinket, de az ilyen fajta adottságaikkal is számolni kell. Ha valaki a hangosan tanulást szokta meg, ügyeljünk arra, hogy túlhangossá ne fajuljon az ilyen tanulási mód, mert az fáraszt. A különböző típusoknak meg van a különböző következménye is: aki fülével tanul az rendesen gyorsan jegyez meg valamit, de gyorsan el is felejti, a szemmel való tanulás több időt igényel, de jobban megrögzíti az eredményt. A tanulás methodusára vonatkozólag is eltérőek a vélemények. A tudat végessége és gyakran az az önkéntelen gondolat, hogy gyorsan érjünk el eredményt, felapróztatja a tanulóval a leckét, hogy gyorsabban érjen el eredményt. Pedig az ilyen munka eredménye nagyon gyászos. A legnevesebb pedagógusok mind amellett törnek lándzsái, hogy az egészben való tanulás az eredményesebb. De ha ez a methodus a jobb, mit csináljunk a hosszabb szöveggel? Itt sem kell felhagyni az elvvel, alkalmas helyen álljunk meg egy pár pillanatra, de aztán folytassuk kis
