Protestáns Tanügyi Szemle, 1931

1931 / 6. szám - Külföldi lapszemle

244 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE Süketnémák gondozásáról dr. Khöler ír, megállapítja, hogy a süketnémák az egyszerű némákkal szemben hátrányban vannak, mert míg a némák hallás útján némi képzeteket tudnak szerezni, addig a süketnémák erre nem képesek. Az ókorban nem is törődtek velük. Még Augusztinus szerint sem lehettek keresztyének, mert a hit a pré­dikáció hallásából ered. A 16. században egy benedekrendi barát, Ponce de Leon kísérletezett a süketnémákkal, írni tanította őket. Mun­káját eredmény kisérte. Kísérlete Spanyolországból átterjedt Angliába, Svájcba és Hollandiába. Rendszeres gondozásra példát először 1760-ban találunk. Voltak kísérletek, melyek a jelbeszéd útján próbálták a süket­némákat „megszólaltatni“, Németországban pedig az egyes hangok ki­ejtésével járó száj és gégefő mozdulatok elsajátításával kísérleteztek. Ez utóbbi annyira bevált, hogy ma is ezt a módszert követik. Kitartó munkával egyes tárgyakat, mint pl. a vallás, Írás, olvasás, számolás, földrajz és természetrajzot elsajátíthatják, meglepő kézügyességre tesz­nek szert s így a társadalomnak hasznos tagjaivá válnak. Ma már minden európai államban van ilyen intézet. Németországban pl. 7000 tanítvány és 800 tanerő van kimutatva. Ez a betegség hegyes vidéken gyakoribb, mint síkságon, férfiak között is gyakoribb, mint a nők között. Gyermekszervezetek Szovjetoroszországban. Dr. A. Litschitz. A gyermek társaséletre való vágyát, mely nagy nevelő tényező, ügyesen használják ki Oroszországban, ahol egyesületeket létesítenek, melyek­ben kedvük és hajlamuk szerint szabadon vehetnek részt a gyermekek. Körülbelül 150-féle ilyen gyermek egyesület van Szovjetoroszországban. Gyermek-körnek nevezik ezeket. Egy körben 10—20 gyermek vehet részt 9—15 éves korhatár között. Egy kör a következőképpen jön létre : több olyan gyermekcsoport (egy csoport 2 — 4 ember), mely közös célt tűz ki maga elé, egyesül a kitűzött munka elérésére, a munkát meg­osztják, a szükséges eszközöket részint maguk állítják elő, részint be­szerzik. A munka folyamán — amely pedagógus vagy más szakképzett ember vezetése mellett történik — rendeznek előadást, a kitűzött cél elérése után pedig kiállítást. Csak Moszkvában 16 féle különböző kör van 4000 taggal. Ilyen körök foglalkoznak: politikai, vallásellenes, fizi­kai, kultúrális, drámai, művészi, kémiai, rádiós stb. kérdésekkel. Kü­lönösen az ifjú teknikusok és az ifjú naturálisták köre elterjedt. Ezek bőséges segítséget is kapnak s foglalkoznak állatok kísérleti célokból való nevelésével, föld- és kertmunkát végeznek, madarak hasznát, ká­rát tanulmányozzák, ártalmas rovarok irtásának módját kutatják. Tula kormányzóságban ilyen naturalista körök úgyszólván teljesen kiirtották a maláriás szúnyogokat. A másik elterjedt körtípus az ifjú teknikusok köre. Ezek tekni­­kailag disponált ifjak kezdeményezésére alakultak. Rendszerint három irányban foglalkoznak: elektroteknikai, mechanikai és kémiai irányban. Ezek az ifjak elkéregetík a gyárak kiselejtezett eszközeit, azokat meg­javítják és azzal dolgoznak maguk tovább. Szakemberek előadásokat tar­tanak nekik, aminek következtében nagy lépésekkel haladnak előre a teknikai ismeretek terén.

Next

/
Thumbnails
Contents