Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 6. szám - Hazai és külföldi irodalom
Protestáns tanügyi szemle 238 kapcsolatait kimutatni — ez sohasem árthat még a pedagógiai érdeknek sem. Igaz, hogy a nagyok megítélésében ma is érvényesülnek felekezeti szempontok. De különösen a komoly tudományosság van hívatva a zugpolemia helyett az ellenfél megbecsülését kikövetelni. Éppen ezért célszerű, ha minden felekezet a maga embereit vizsgálja meg legszigorúbban. „A protestantizmus nem adhat helyet olyan hőskultusznak, amely akármily jámbor és tisztes pedagógiai érdekből takargat, színez és elmagyaráz.“ (175—6. o.) Tehát a pedagógiai szempont az egyháztörténelemben komoly, de alárendelt szerepű. A magyar történetírásnak szerzőnk szerint súlyos öröksége az apologetikus-polemikus szempont. Mi protestánsok elnyomatásunk miatt érzékenyebbek vagyunk, a katolikusok pedig a vallási és szellemtörténeti szempontok iránt érzéktelenebbek. Ok inkább politikai és művelődéstörténeti érdeklődésűek voltak, míg a liberális szellem előretörése újra idegessé, harcos hangúvá tette őket. A részletkutatások mindkét oldalon folynak, de nagy szintézisekhez el nem juthattunk. Ezen csak a jelen generáció nevelése — sokszor bizony áldozatok árán is — segíthetne. És ez elől a kötelezettség alól egyik felekezet sem vonhatja ki magát. Ismertetésünk szinte túlhaladja a Szemle kereteit. De úgy véljük, hogy nemcsak Révész Imre, hanem a felvetett irányjelző gondolatok is megérdemlik, hogy újabb történetírásunk nem egyházi vonatkozású kérdéseinek megítélésében is kíséreljük meg az itt megvilágított szempontok érvényesítését. S. B. Dr. Illyés Endre: A magyar református földművelő nép lelki élete, különös tekintettel vallásos világára. Szeged, 1931. 220 lap. Ára 2 pengő 90 fillér. Kapható a szerzőnél, Szegeden. Szerző, ki a Szegedi Alföldkutató Bizottságnak is tagja, fenti cím alatt jelzett munkájában roppant nagymennyiségű anyagot ölel fel. Ez anyag mennyiségéről tájékozást nyújtanak egyes szakaszai a bennük foglalt alcímekkel: I. Eöldrajzi, faji történeti, statisztikai előzmények. II. A magyar református keresztyén nép vallásos tudattartalmának belső síkja (benne : a szentháromság első személy : Isten, az Atya ; Krisztus ; Szentlélek ; anthropologia; predestináció). III. A magyar református nép kegyességének megnyilvánulási formái (benne: lelki szemérem ; méltóság megnyilvánulása ; nagy alkalmak jelentősége; nagy áldozatok kedvelése ; fiatalok és öregek templomlátogatása; e kegyesség-típus időszakossága). IV. A magyar református nép erkölcsi élete (benne: egyéni élet az élvezet, hasznosság, eszményiség síkjában; a közösségi élet). V. Ősvallásunk nyomai a magyar református néphitben (népbabonák, néphiedelmek, népszokások). E szakaszban ősvallásunk nyomait 13 alcím alatt tárgyalja. VI. A magyar református nép és a szekták (benne: a felekezetek közötti viszony; a nép vallásos és erkölcsi életének különböző fokai; a szekták támadáspontjai, munkamódszere; az önvédelem módjai). VII. Befejezésül adja a magyar református földművelő nép lelki arcú-
