Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 4. szám - Külföldi lapszemle
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 159 nevelés a két nemnek egymás megismerésére vezet, úgy hogy a fiúk nem fognak romantikusan túlzott kívánságokkal fellépni jövendőbelijükkel szemben, ami sok házasság meghiúsulásához vezetett. A munkában élő ifjúság erotikus hajlamai nem nyomják el a munkakedvet, egészségesen fejlődhetik ki az így nevelt ifjúság, nem lesznek körében patologikus esetek olyan sűrüek, mint a megtartóztatásra nevelt ifjúságban. S éppen a közös nevelés (az északi országokban nyert adatokból ez látszik) egymás szeretete mellett az iskolai munka és életmunka végzésétől sem vonja el az ifjúságot. Veszélyek vannak ebben a nevelésben, de be kell vallani, hogy veszélyek akkor is felléphetnek, ha a két nembeli fiatalságot külön-külön neveljük: nem a koedukció minden bajnak az oka. A nevelő hatásának kell erősnek lennie, de a szülők nevelése révén az otthonból is megfelelő irányítást kell az ifjaknak nyerniök ez irányban is. A közösen nevelt ifjúság könnyebben fog olyan házasságot kötni, melyben mindkét fél munkával támogatja a közös célokat, ma pedig ez nem lényegtelen eredménye a nevelésnek. Kedvet kell a munkára adni a nevelteknek, akkor örömmel fog a munkálkodó az életben megállani. Ezen cikksorozat mellett az októberi 10. számban a német iskolaév uj beosztásának kérdését veti fel Puppe Károly; e cikknek vége a 11. számban olvasható. Körkérdést intéztek Charlottenburgban a szülőkhöz,, hogy maradjon-e meg az eddigi évbeosztás, vagy legyen hosszabb a nyári szünidő, s tevődjék át az év kezdete április 1-ről a a nyári szünidő utánra. Közel 18.000 kérdőívből 80 °/o jött vissza, s a novemberi számban megállapított végeredmény az, hogy a szülők nagy része nem kíván változást; be kell azt is vallani, hogy a szülőket befolyásolták az újságokban e kérdésben megjelent cikkek, továbbá a rádióban hangzott előadások. Ugyan e számban Zinke Ferenc Nevelés és oktatás a gyermekkórházakban címen arra az eredményre jut, hogy nem elég testileg egészségessé tenni a gyermekeket, hanem az is szükséges, hogy a gyógyulónak belső értékét is visszaadjuk. Jénában a tuberkulózisban szenvedő gyermekek életét igyekeztek tanítók segélyével kitölteni, később óvónőket vontak a munkába bele. Első sorban is kis, nekik megfelelő munkába vonják a betegségből gyógyuló gyermekeket, magának az oktatásnak igen sok akadálya van. Hely nincs, szemléltető anyag hiányzik, kevés egykorú beteg van, így csak azokat oktatják, akik hosszabb ideig kénytelenek benn lenni a kórházban. Főleg elemi oktatás folyik, természetszemléletre szoktatás, s gyakorlati munkára nevelés járul ehhez: s az egész a munkaiskola módszerét alkalmazza. A decemberi számban Petersen Péter Fegyelem és önkormányzás az erkölcsi nevelésben, címen a párisi ilyen tárgyú kongresszushoz fűzi elmélkedését, megállapítja, hogy mindkettő a rend felé vezeti a neveltet és ezáltal vezeti az erkölcs felé. Az új nevelésnek célja a nemzeti humanizmus, melynek elérésére főleg a történelem és vallástan segítik a gyermeket. Dr. Böhm Dezső.
