Protestáns Tanügyi Szemle, 1931

1931 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE

153

lomnak nemzeti és nyelvi határok feletti egységét is. Az igehirdetőnek hanghordozása, taglejlése, képei, illusztrációi, imádságainak fordulatai, gondolattömbjei vagy szólamfoszlányai épúgy, mint a teológiai előadások menete, beosztása, tudós előadásoknak a sava, borsa, mind-mind nem primär jelenségek, hanem hatások, hullámgyürűk. Honnan származnak, ki mondta ki először a patinás szavakat, ki tette meg először a beosztásokat? Legendás múltba vész az emlékezetük, mint ahogyan a Nílusnak a forrásáig sem jutott el senki, csak a folyammá dagadt vizrengetegnek áldását érezhetni.

Teológusnak és főleg magyar evangéliumi keresztyén teológusnak lenni önmegtagadást, szerénységet, alázatosságot jelentő feladat. Német, holland, angol, francia és kisebb mértékben skandináv, teológiai életnek a csatornái mindazok, akik tollat vesznek a kezükbe. Vagy kimondottan fordítanak, vagy a magukba szívott tudás, a roppant feszültség, mellyel az idegenben, vagy itthon idegenből jött könyveik között megtelnek, szikrákba tör, pattog ki belőlük és cikkekbe, könyvbe, prédikációba, tanulmányba árad. Jobb gazdasági, politikai és társadalmi helyzetben élő evangéliumi keresztyén egyházak gondolatkincsét, szellemi és lelki értékeit áühetni, fordítani vagy tulajdon lelkén átszűrve hozni a magyar evangéliumi keresztyén mezőkre, olyan kötelesség, melyet a tolmácsok alázatával büszke öntudattal végez el mindenki, aki tollat vesz

a kezébe. * *

*

Gaudy László dr. az első, aki magyar nyelven, teljes evangéliumi keresztyén gyakorlati teológiát jelentetett meg. Ravasz László 1915-ben csaknem 500 lapon csak egy kis részét adta A gyülekezeti igehirdetés elméleté-ben ennek a roppant terjedelmű tudománynak, hogy rá tíz esztendőre, közel 1000 lapos művében Forgács Gyula (A belmisszió és cura pastoralis kézikönyve) egy másik ágát dolgozza fel. Bátor vállalkozás volt tehát Gaudy Lászlótól a mogyoróhéjterjedelmű munkácskának előállítása. Bátor, de egyáltalában és egészében sikerült vállalkozás. 40. §-ban távirati stílus rövidségével adja mindazoknak a kérdéseknek vázlatos ismertetését, melyek manapság kérdések. A könyv négy részre való felosztása: Általános rész, Valláspedagógia, Az Egyház istentiszteleti tevékenysége, Az Egyház charitativ, missziói és szociális tevékenysége szerző szempontjainak megfelel. Legsikerültebb rész a negyedik, melyben az Egyháznak munkakölelességeire mutat rá. A munka kimondottan evangélikus irányú, ebben a részben azonban, ahol az egyetemes papság elve alapján működő demokratikus cselekvési módokról beszél, kiemeli a református egyház ilyen irányú szervezkedésében megnyilvánuló erőit, azt, hogy mennyire aktiv keresztyénséget kíván meg tagjaitól.

Ügy az Egyház élete, mint általában az egész keresztyénség jövendője hova-tovább mindinkább nem a templom falain belül oldódik meg, hanem azon, hogy milyen karitativ és népjóléti lendület és készség él benne. Mivel lehet ezt a készséget fokozni, növelni, ezekre a kérdésekre akar feleletet és ujjmutatást nyújtani ez a negyedik rész.