Protestáns Tanügyi Szemle, 1931

1931 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom

152

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE

Kelet. Angolúl és arabul tanúi. Arab forrásokban sok utalást találva az ősmagyarokra, elhatározta, hogy Ázsiába megy nemzetének őstörténetét kutatni. Nem engedi magát eltéríteni kitűzött céljától, végtelen szenvedések, fáradalmak árán, legnagyobbrészt gyalog eljut Indiába, hogy onnan megközelítse szive, lelke vágyát az ősmagyarok remélt, keresett őshazáját.

Körösi Csorna Sándorban a közhit az őshaza keresőjét látja csak, pedig mást is cselekedett, megalapítója lett a tibeti nyelvkutatásnak. Nekünk, magyaroknak, a tibeti nyelvkutatás talán nem tűnik fontosnak. Távoli, idegen valaminek érezzük és jelentősége eltörpül a mi dédelgetett, szivönkhöz nőtt álmunkhoz, óhajtott célunkhoz képest. Körösi Csorna sorsa úgy alakúit, hogy nagy álmát, magyar szándékát nem válthatta valóra. De elért mást, amivel bejutott a világhírű tudósok Pantheonjába. Mert a tibeti nyelvkutatás sokkal, de sokkal többet jelentett Csorna idejében — s jelent még ma is — egyszerű nyelvészeti bogarászásnál, aminek tán sokan tartanák. A tibeti nyelv ismerete nyitotta meg a kaput a legrégibb s egyik legnagyobb világvallás a buddhizmus megismeréséhez. Üj, az emberi tudás és művelődés szempontjából felbecsű Ihetlen fontosságú terűlet nyílt meg általa és Körösi Csorna Sándor volt az úttörője. Angolok Indiában hívebben őrzik Körösi Csorna emlékét, mint mi, Körösi honfitársai, mert jól tudják, mit jelént Körösi Csórná nak a munkálkodása tudományos szempontokból.

Baktay Ervint nem turisztikai szempontok vitték India északi részeibe, azután Kasmírba, Ladákh-ba, Nyugati-Tibetbe. Tudós és hazafias szempotok irányították lépteit. Meg akarta ismerni az ottani vidékeket, de még jobban az, hogy be akarta járni Körösi Csorna útját, össze akarta gyűjteni a rá vonatkozó emlékeket, megjelölni a helyeket, ahol munkás életét leélte. Éppen azért szerzőnk munkája nemcsak útleírás, sokkal több annál, meghitt, tudós megfigyelések váltakoznak benne hatalmas turisztikai teljesitményekkel. Útközben betekintünk az ottlakók életébe, a buddhizmus lényegébe. Látjuk, mint viselkedik egy angol gentleman, a mozgékony olasztudós, a protestáns püspök. Mély életszemlélet, a lét, a tudás átértékelése jellemzik a könyv hőseit, telve krisztusi szeretettel, ahol gyakorolják is Krisztus tanait a sok mohamedán és buddhista közepette. Azt is érdekes megtudnunk, hogy a most felkapott divatos pólójáték is innen Tibetből, Közép-Ázsiából származik, ahol közönséges népi játék az, míg nálunk csak előkelő és vagyonos, egyének foglalkoznak vele — angol módra.

Ha gyarapítani akarjuk ismereteinket, nekünk való olvasmány szerzőnk munkája. Sok kellemes és meghitt órát szerez az magának, aki elolvassa ezt a 310 oldalas munkát. Horváth Károly dr.

H. Gaudy László dr.: A gyakorlati theología vázlata. Budapest, 1930. Szerző kiadása. 144 lap. Ára 8 pengő.

„Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad" (Gál. 3., 28.) — ezek a Krisztusban való egységről szóló szentpáli igék határozzák meg az evangéliumi keresztyén híttudománynak és tudományos iroda