Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom
148 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE Mária vezető gondolatával, hogy a nevelés legelső gyakorlati problémája a gyermeknek megfelelő környezet berendezése. A környezetben pedig legfontosabbak azok az eszközök, melyekkel a gyermek rendszeresen gyakorolja érzékszerveit és értelmét. Következik az eszközök leírása, majd módszertani utasítások azok használatára, végül utasítások az írás, olvasás és számolás tanítására, melyre Montessori Mária saját módszert hozott be. Nagyon helyes, hogy a jeles fordító, aki különben 1926-ban Montessori Mária óvodát, maid ilynemű iskolát is nyitott, a saját iskolájában készült fényképfelvételekkel látta el a könyvet, melyet azonkívül Montessori képe is díszít. És hála illesse a kiadószerkesztőt, Kenyeres E.-t is, hogy végre a kiváló olasz pedagógust is megszólaltatta, de gondos, talpraesett bevezetéséért is, melyben beállítja a modern pedagógiai reformtörekvések közé és Magyarországra tett hatását is ismerteti. Aki Montessori kivonatát figyelmesen végig olvasta, bizonyára többet is szeretne tudni e nagyasszonyról. (Született 1870-ben.) — E várakozását mindenben kielégíti Kiss József kitűnő könyve. Kiss ma Magyarországon a Montessori rendszer legjobb ismerője, aki személyesen is ismeri a nagy pedagógiai reformert, a múlt évben félévig tanfolyamának hallgatója volt és munkáit is mind áttanulmányozta. Műve mindenre kiterjeszkedik: Montessori életére, munkáira; majd pedagógiai gondolatait ismerteti: a felnőtt és gyermek viszonyáról, a környezetről, a szabadságról; ismerteti az erkölcsi és vallásos nevelést. Szól továbbá a módszerről, a Montessori iskolák elterjedéséről, ízelítőt ad Montessori gondolataiból és végre összefoglalólag jellemzi és bírálja. Megállapítja, hogy Montessori nevelési eszméinek hiányzik a filozófiai alapja, de ennek az az oka, hogy pedagógiai eszméje nem kész filozófiai rendszer alkalmazása, hanem a gyakorlat alapján megállapított gondolatok összefoglalása. Mint iskola, Montessori nevelési gondolatainak gyakorlati megvalósítása teljesen megfelel és a gyermek egészségesebb iesti és lelki fejlődését eredményezi. Szerző — nagyon helyesen — kartársaival és előadóival is összehasonlítja az olasz pedagógus nőt. Nem ártott volna rövid párhuzam a svéd Ellen Key-ve 1 (f 1926), kit a szerző az 52. lapon futólag megemlít. Mi úgy látjuk, hogy Montessori életműve maradandóbb lesz, mint Key-é, mert míg ez utóbbi csak általános elveket hangoztatott, addig Montessori gyakorlati reformokat valósított meg, új módszert hozott be a kisded és elemi iskolai tanításba. Érdekes különbség még, hogy míg Ellen Key radikális monista volt, addig Montessori pozitív-vallásos alapon áll. Szelényi Ödön. Imre Sándor: Egyetemi nevelés. 1930. (Különnyomat a Budapesti Szemléből.) Az egyetem kérdéseiről újabban, mióta a négy egyetem problematikája odaállította a közérdeklődés elé, sok figyelemre méltó tanulmány jelent meg, a legkülönbözőbb szempontokból: tudománypolitikai szempontból, az egyetem korszerű reformjai szempontjából, melyeket főleg az elméleti és gyakorlati oktatás egyeztetésének érdeke sugallt és amelyek a szakoktatás és az egyetem viszonyának (jogi oktatás, tanár-
